A győri vár.
A győri vár.
Győr, mint várszerkezet, székhelye eredetileg várhoz tartozó helység volt, még a tatárjárás előtti korszakban, 1240-ben nyert szabadalmakat, melynek lakossága azután várnépekkel szaporodott. V. István, midőn 1271-ben Győrnek szabadalomlevelet adott, az itteni vendégeket beengedte a várba, a püspökség és a győri káptalan népeivel egyesítette, sőt ide telepítette a szolgagyőri várnépeket, a Szent János-lovagrend népeit és a Szent Adalbert utczájának lakosai s Székesfehérvár kiváltságaival ruházta fel őket. Nevezetesen a város lakosságát az itteni ispánok hatósága alól felmentvén, a polgárok közül szabadon választandó bíró hatósága alá rendelte, kinek megerősítését a király magának tartá fenn s a kitől a fellebbezés egyenesen a király elé tartozott. Ez a kiváltságlevél a hadi viszonyokat is rendezte, a mennyiben a győri polgárságot felmentette a hadkötelezettség alól; a várost vásártartásra jogosította fel s a lakosokat az egész országban a vámfizetés alól felmentette, a várost magát pedig Ausztria és Magyarország között árúmegállító helylyé tette. Végül a lakosokat a Dunán szabad révjoggal ruházta fel, nekik adta Malomsokot (a későbbi Révfalút), mely azelőtt a győri várhoz tartozott. (Csánki Dezső i. m. 542.) E kiváltságlevél következtében a mai Nádorvárosban elterülő majorokból a nép a városba költözött.
A várnak nevezett városrész közé a XIV. században már két más városrész sorakozott, ú. m. a külváros (exterior civitas) és a Váralja (extra castrum).
A tulajdonképeni város V. István kiváltságlevele értelmében a királyok földesurasága alá tartozott, csak 1447-ben a Hunyadi János és Frigyes császár között létrejött békekötés alkalmával ment át a győri püspök birtokába.
A külvárosok közül a Váralja már a XIII. században a győri káptalané volt.
299A XIV. században (1367) a külvárosok egyike, a Királyfölde, a Hédervári család birtoka volt, mely azt az egész középkoron át megtartotta, sőt 1453-ban a győri vám egy része is, alkalmasint annak egy harmada, mely azelőtt a győri várispáné volt, a család birtokába került.
Mind a káptalani, mind a Hédervári család birtokában levő városrészek külön községet alkottak, külön bírákkal és esküdtekkel.
