Róbert Károly.
Róbert Károly.
Egy év leforgása alatt azonban jelentős fordulat állott be. Az 1307. október havában tartott rákosi országgyűlésen egybegyűlt rendek, megúnva a hét évig tartó fejetlenséget, hűséget esküdtek Róbert Károlynak s az országgyűlésről nyílt levelet bocsátottak ki, melyet többek között a vármegyében birtokos Pok nembeli Miklós is aláírt (Karácsonyi II. 438.).
A következő évi pesti országgyűlésen (1308. nov. 27.), melyen Róbert Károlyt királylyá választották, már ott találjuk a Héderváriakat is, valamint Miklós választott győri püspököt. A koronázás azonban nem biztosította Róbert Károly uralmát, hátra volt még a Csák Mátyussal, a felvidék hatalmas kényurával való leszámolás. A rozgonyi véres nap (1312. jún. 15-én), melyben II. Miklós győri püspök és a Pok nembeli I. Miklós is részt vettek (Karácsonyi, II. 438.), megtörte Csák Máté hatalmát, de a belháborúknak nem vetett véget.
Mialatt Károly király a szerbek ellen harczolt (1319), Németújvári Gergely fia, András, német segélylyel megtámadta Győrt, melyet a Nagymartoni testvérek: Pál és Lőrincz mentettek fel az ostrom alól, sőt a rabló német hadat az országból kiverték. (Millenn. Tört. III. 71.) Károly király a lázadó Németújváriak ellen Köcski Sándort küldte, a ki 1318 óta a pannonhalmi vár várnagya volt. Bár rokonságban állott a Németújváriakkal, egyike volt azoknak, a kik, mint Károly király rendíthetetlen hívei, 1316-tól kezdve valóságos szövetséget kötöttek e féktelen nemzetség ellen. Köcski Sándor ez állásfoglalása döntő befolyással volt egész életére. 1319-ben ő is részt vett a macsói hadjáratban, honnan azonban a király, a Németújváriak lázadásának hírére, sietve a Dunántúlra küldte. Köcski Sándornak sikerült hosszas harczok után a Németújváriakat megpuhítani; szolgálatait a király bőkezűen jutalmazta. 1325-ben Nagy-Écset nyerte adományul, majd országbíró lett.
Míg a Németújváriak még évtizedeken át háborgatták a dunántúli vármegyék nyugalmát, addig e nemzetség másik ága, a Héderváriak, már a király környezetében foglalt helyet. Dénes fia, Dezső 1322 óta Erzsébet királynő udvarbírája, 1326 óta soproni főispán, 1330-ban ő is elkísérte Károly királyt a Bazarába havasalföldi vajda elleni hadjáratba. E harczban a király életét ő mentette meg, mert felcserélvén fegyverzetét és zászlóját a királyéval, félrevezette a király életére törő vérszomjas oláhokat, akik helyette őt gyilkolták le. Károly király 1318-ban, július 13-ától kezdve közel két hónapon át tartózkodott Győrött, mialatt követei János cseh királynál jártak leánynézőbe Prágában, a kinek ifjabb nővérét, Beatrixot szemelték ki a követek Károly király nejéül. Az alkudozások befejezte után az alig 14 éves menyasszony, VII. Henrik leánya, fényes kísérettel jött Győrre, a hol Károly királylyal találkozván, innen Székesfehérvárra ment, hol nov. 19-én megtartották az esküvőt. Hogy mily nagy gondot fordított a király Győr vármegyére, melyet a pártütő Németújváriaknak a Habsburgokkal kötött szövetsége még mindegyre fenyegetett, legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy a legmagasabb egyházi és világi méltóságokat legbizalmasabb híveivel töltötte be. Hédervári Miklós után (1330) Drugeth Vilmost, a későbbi 287nádort nevezte ki győri főispánná, a kit 1337-ben a Pok nembeli Móricz, majd ennek fia, Simon követett. Ez a nemzetség szinte elévülhetetlen érdemeket szerzett az Anjouk uralmának megszilárdítása körül a Dunántúl.
Szent László hermája.
 |  |
A pannonhalmi apátságot Hamer Vilmos nyerte el (1333), a ki hosszú ideig tartózkodott Károly király udvarában. A győri püspökséget pedig a maga természetes fiának, Kálmánnak szánta; a kinek a pápa 1337. jún. 12-én megengedte, hogy bármely, általa választandó főpap őt áldozópappá, azután püspökké szentelhesse fel. (Századok, 1898. 497.)
