Aladár.

Teljes szövegű keresés

Aladár.
Andrássy Manó és Gyula grófok legifjabb öcscse, Andrássy Aladár gróf született 1827 február 26-án, meghalt 1903 április 2-án. Mint minden Andrássy, ő is tipusa volt a törhetetlen hazafiságú magyar főnemesnek, a ki nagy rangjával és vagyonával járó kötelességeit mindenkor lelkesen és buzgón teljesítette. Mint bátyjai, Manó és Gyula grófok, ő is teljesen magyar nevelésben részesült. Középiskolai és egyetemi tanulmányait is magánúton végezte, a szabadságharcz idején pedig, alig 21 éves korában beállt az erdélyi hadseregbe s mint ama dicső aera egyik legvitézebb tábornokának, 619Bem apó-nak hadsegéde, küzdötte végig a szabadságharczot, kitartva híven egészen a világosi fegyverletételig. Világos után külföldre menekült s hazájába csak az általános amnesztia után tért vissza.

ANTAL.
A békés munka ideje elkövetkezvén, a széles látókörű, nagy tudású, tetterős főúr ebből is kivette részét. Egyike volt az elsőknek, a kik az ország ipari és kereskedelmi felvirágoztatása körül buzgólkodtak. Számos ilyen vállalat egyenesen Andrássy Aladárnak köszönheti alkotását és felvirágozását. A művészetet is mindig pártolta, támogatta s már nőtlen korában egyike volt azoknak a fiatal főuraknak, a kik társaikat a nemzeti szinház látogatására buzdították. Ismeretesek azok az estélyek, a melyeket Csekonics Jánosné pesti palotájában, a főrangú világnak az irók és művészek társaságával való egybeolvadására adott. Ilyeneket adott Nádasdy Leopoldné is s a főrendezők többnyire Pálffy János és Andrássy Aladár grófok voltak. A grófné több izben meghivta Munkácsy Flórát is, a kit akkor méltán a nemzeti szinház legszebb művésznőjének tartottak. Pálffy és Andrássy is – a két gazdag házasulandó főúr – nagyon kitüntették a bájos leányt, úgy hogy Nádasdyné egy izben tréfálkozva mondta Andrássynak:
– Tudja, ha maga még egyszer több tourt tánczol Munkácsy Flórával, mint a comtesse-okkal, többet meg nem hívom.
A fiatal Andrássy nevetett s aztán beosztotta a tourokat.
A festészetet is kedvelte Andrássy Aladár, valamint a műkincseket is, úgy hogy budapesti palotája valóságos kis múzeum. Nagy erényeit méltóan koronázza meg ritka emberbaráti szeretete. Nem egy nyomorgót és szenvedőt istápolt. Az ő nemes áldozatkészségének köszönheti fennállását Budapest egyik legáldásosabb intézménye, az önkéntes mentő egyesület, melynek kezdettől fogva egészen haláláig védnöke volt. A lónemesítés terén is sokat fáradozott. Híres volt szigetvári uradalmában a Czindery-féle ménes. Erről egy jó adoma is maradt fenn Dunántúl.
Egy izben fogadott a pesti kaszinóban, hogy azoknak a híres Czindery lovaknak a farka a földet söpri. Meg is írta Szigetvárra, hozzanak fel vagy kettőt. Mikor a lovak érkezését aztán jelezték, azzal a barátjával, a kivel fogadott, kimentek a budai pályaudvarra. Beszuszog a vonat s kezdik a két remek állatot kivagonirozni. Andrássy Aladár csak néz, egyre néz, de nem tud hová lenni a bosszúságtól. A telivér állatok remek, hosszú lompos farkát ugyanis – hogy elegánsabbul fessenek – tőből levágatta a gróf direktora. Andrássy, a kiben sok volt a család ismeretes humorából, kibosszankodva magát, bement a távíróhivatalba s igazgatójának csak két szót sürgönyözött, de azokat nem tette ablakába a direktor úr.
Az alkotmány helyreállításával Andrássy Aladár főispánságot vállalt s Zemplén vármegyében a közjóért is buzogva, ő alapította a homonnai közkórházat. Mint legifjabb gyermek, mindig kedvencze maradt édes anyjának, gróf Andrássy Károlynénak. Még az osztálynál is mindig az ő javára döntött az anya. Így történt, hogy a fiuk nyílazva, Aladárnak jutott Betlér, de Andrássy Károlyné addig kérte legidősebb fiát, Manót, míg az engedelmes, 620ritka gyöngéd fiú a neki jutott Homonnát adta át öcscsének. Míg az öreg grófné élt, itt is lakott legifjabb fiával ebben a kastélyban.
Később, 1862-ben, önálló tűzhelyet alapítva, Wenckheim Leontine grófnőt vezette oltárhoz, a kivel a Czindery-javakat kapta hozományul. A grófné is élénk részt vett úgy a budapesti főrangú világ, mint Zemplén vármegye társas-életében s mikor 1863-ban inség dúlt országszerte, a homonnai kastélyban több jótékonyczélú előadást is rendezett a szűkölködők javára. A grófi pár boldog házasságából két gyermek, Andrássy Sándor gróf és Andrássy Mária grófnő származtak. Andrássy Aladár gróf vitéze volt az aranygyapjas rendnek, a Lipót-rendnek, valóságos belső titkos tanácsos, kamarás és főudvarmester. Magas életkora daczára a legutóbbi időkig teljesen egészséges volt s csak mintegy tíz nappal halála előtt feküdt ágyba, egy régebbi vesebaj miatt, a mely azonban egészen váratlanul, hirtelen véget vetett munkás életének. Az Andrássy testvérek közül Aladár gróf időzött legkevesebbet Gömörben, de valahányszor odalátogatott, mindig örömmel szórakozott kies vidékein.
Áttérve az Andrássy család ifjabb, a hosszúréti vagyis inkább monoki ágára, megjegyezzük, hogy ez II. György két fia, III. György és III. Péter-től származik le. II. György neje Szelényi Mária, III. Györgyé 1. gróf Berényi Anna-Mária, 2. Mednyánszky Anna voltak.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT