Épitkezés.
Épitkezés.
A földszintről a feljárat az emeletre vagy a kapu alatt, vagy a ház oldalain van; rendesen falépcső vezet oda. A fából épült folyosóról van a bejárás az egyes lakásokba; a tipusos ó-városi ház a felhalmozott faanyag miatt valóságos fészke a tűz-veszedelemnek. A folyosóról rendesen a konyhán át jutunk a szobába. A konyha közepén a terjedelmes nyitott tüzhely áll, melynek rostélyán faszén tüze mellett főzik a család nagyon is takarékos élelmét. A szegényebb lakók beérik ketten egy tüzhelylyel, mert egy szobához rendesen csak fél konyha jár. A konyhából jobbra és balra nyilnak a lakószobák, melyeknek butorzata nagyon szegényes. A szűk szobák levegője, kivált, ha a család népesebb, nem a legegészségesebb.
Az ó-városban két emeletnél kisebb házat nem találunk, minek okát a középkorban kell keresnünk, a mikor a várost fal övezte s házakat inkább a levegőbe kellett építeni. A fiumei korzón, tehát a fő utczán is van egy három emeletes ház, mely alig három méter széles s bejáratát egy bolt, illetőleg a szomszédház bejárata képezi. A házak egymás hátán szorongnak s nagyon is gyakori a közös tűzfal nemcsak az ó-városban, de az ujabb építkezéseknél is.
Fiume. – A Piazza Müller.
(Saját felvételünk)
A tűzfalak, az épület alapfalai valóságos várszerü építmények; vastagságuk nem ritkán meghaladja az 50–60 cmt., mig az elválasztó falazatok szerfölött vékonyak, alig egy téglányi szélességüek, sőt a téglák néhol élükre vannak állítva. A lakáshoz hiába kérünk vagy várunk padlásrészt; a fővárosok pinczelakóit Fiuméban a padláslakók helyettesítik.
