Lovrana.
Lovrana.
Alig husz percznyire Ikától, gesztenye-pagonyba rejtőzve fekszik Lovrana városka; az isztriai part legérdekesebben épült helysége. A városka büszke római eredetére. Lauránának hívták, csak később a szláv települtek módosították nevét Lovránára. A Liburniát meghódított rómaiak fontos helynek ismerték föl, mert uralkodik a partvonal fölött, s azért itt castellumot építettek. Alapításának kedvezett az is, hogy itt édesvizű forrás fakad, a mi tudvalevőleg ritka jelenség a Karsztvidéken. A római városból nagyon kevés maradt meg; annak tulajdonítják az ódon városi őrtornyot, mely azonnal szemünkbe ötlik, a mint Lovránához közeledünk.
Később a városka a Quarnero sorsában osztozva, velenczei uralom alá jutott. A velenczei korszaknak ma is van látható jele, a régi városháza, Velenczére emlékeztető loggiájával, továbbá több házon szent Márk oroszlánja, meg a doge-sapkás fejek. A város építészeti jellege olaszosabb bármely parti városénál. A rendes szűk utczákat, egymás fölé épített magas házakat, meredek lépcsőfeljáratokat épp úgy megtaláljuk, mint mindazokban a városokban, melyek a tengerre eső meredek hegyoldalakra épültek.
A Stefánia-menedékház a Monte Maggioren.
Lovrána története fővonásaiban természetesen Isztria történetével függ össze. A római birodalom összeomlása és a germán törzsek letelepedése után a longobardok uralma alatt találjuk az országot; azután az avaroké alatt, akiktől Nagy Károly visszahóditotta és német őrgrófok uralma alá bocsátotta. 1209-ben az aquilejai patriárka lett az ura, de a patriárkának Velenczével folytatott harczaiban is a német őrgrófok fenhatósága alatt maradt. 1374-ben csatoltatott Ausztriához. E birtokváltozásokból keletkeztek a harczok Velenczével, melyeknek Lovrána nehányszor áldozatul esett. Valvador krónikás feljegyzései szerint a velenczeiek 1612-ben és 14-ben bevették és felégették a várost. E krónika Lovránának egy régi képét is tartalmazza, régi erőditményeivel, melyekből ma már kevés maradvány látható. A város körfala csak nehány helyen maradt meg.
Ez időre esik az uszkókok uralma is. Az uszkók czárok vára Lovrána közvetlen közelében állott, a Cesare nevü öblöcske fölött, a hasonnevü édesvizü forrásnál. A vár maradványai még most is láthatók. Közel ide van a „Knezgrad” magyarul: „Herczegvárhegy”, melynek tetején azonban ma már vár nyomai nem találhatók. A Medvea-völgy déli lejtőjén is hatalmas épitkezés 471nyomai és romjai találhatók, melynek keletkezéséhez legendaszerű történetek fűződnek, melyek még a görögkorig is visszanyulnak.
A város az erősen elterjedt horvát elem daczára, maig is meg tudta őrizni olasz jellegét. Nagy kiterjedésű vászonkereskedelme által 200 évvel ezelőtt egyike volt a leggazdagabb városoknak, azóta azonban lassanként elszegényedett. A hűbéresség eltörléséig legalább a nyilvános utakat jó karban tartották, de azóta ezeket is elhanyagolták. A vitorlás hajózás tönkretétele még reménytelenebbé tette a viszonyokat, mignem a Quarnero részvénytársaság egy milliónyi tőkével telkeket összevásárolt, hogy ott egy előkelő üdülő és gyógyhelyet létesitsen, a mely célra Lovrána és környék különösen alkalmas. Habár a Quarnero arra van teremtve, hogy az emberek ott örök tavaszt élvezzenek, mégis az a körülmény, hogy a Karszt erdeit és fáit kipusztitották és evvel a hideg szeleknek, a borának stb. utat nyitottak, megváltoztatta az éghajlati viszonyokat. Nem a velenczeiek voltak azok, akik ezt cselekedték, hanem a szláv telepesek, akik minden hegyoldalt legelővé változtattak át juhaik és kecskéik számára.
Ika.
(Saját felvételünk)
Mióta ez a tény közismertté lett, azóta a lassankénti befásitás is folyamatban van. Előbb nagyobb területeket keritenek be, hogy az állatok hozzá ne férjenek, azután fenyőkkel befásitják. Ezen az uton már óriási területeket hódítottak vissza, de emberöltőkig fog tartani, míg a századok pusztitásait helyre hozzák és a tengerpartot megmentik ama klima számára, melyre földrajzi fekvése kijelölte. És addig azokat a helyeket fogják az emberek felkeresni, amelyek a legtöbb védelmet nyujtanak a bora és a hideg tramontana ellen és legalább részben azon előnyöket nyujtják, a melyek a franczia Rivierán feltalálhatók.
Eme előnyös fekvésű helyek közt Lovrána az első helyek egyikét foglalja el. A tramontana ellen teljesen védve van és nagy területeken a borának még csak a lehe sem éri. Ezért található Lovranában deczemberben a japán (Mispet) a Maréchal-Niel rózsa, a bengáli rózsák mindenféle 472faja és oly virágok a melyek Középeurópában csak mint melegházi növények tenyésznek: kaméliák, narancsok, eucalyptusok, Lovrána védett régióiban úgy tenyésznek, mint a Rivierán. A pálmák közül a Chamerops és Phönix-félék Lovrána minden helyén pompás törzsekké fejlődnek.
Ez éghajlati előnyök a várost már rég mint a legegészségesebb és legkellemesebb tartózkodási helyet tették ismertté. A fiumeieknek már régóta kedvelt nyaraló-helyük és úgy Fiume mint Volosca oda küldi télen át lábbadozó betegeit üdülésre. A Quarneró részvénytársaság különösen a legegészségesebb, védett területeket szerezte meg, hogy azokat útépítések által hozzáférhetővé téve, lehetővé tegye a területek beépítését a nyaralókkal olyanok számára, akik a szép és egészséges vidéken állandó lakhelyüket akarják felütni, vagy a teleket ott akarják tölteni.
Lovrána.
(Saját felvételünk)
Ugy vidék, mint klima tekintetében Lovrána területének következő helyei a legelőnyösebbek. Ikáról jövet, az út két oldalán találjuk a társulat területeit, melyek Bahován összpontosulnak. Bahovának neveznek egy völgykatlant, melyben az Ikától Medveáig terjedő parkszegély legnagyobb zúgó patakának ágya van. E völgykatlan dél- és délkelet felé nyitva és a szelektől teljesen védve van. A hegyoldalak borostyánnal vannak fedve és a jól gondozott hegyterrasszokon az erős malváziai és az édes Terrano szőllő tenyészik, melyek a legkitünőbb borokat adják.
Bahovához csatlakozik Locqua, melynek a vidéke itt a Karsztban különös figyelmet érdemel. 70 méternyi magasságban a tenger szine fölött pompás síkság terül el. Itt fakad egy sziklabarlangból a Jamnicza-forrás, mely szép, nemes gesztenyefáktól körülvéve egy vízalatti források által keletkezett tavat táplál, melytől e vidék nevét kölcsönzi. E területen soha sincs bora. Télen egyenlő meleg a légkör, nyáron pedig a százados gesztenyefák nyujtanak árnyékot. Ezek alá jönnek a játszóterek: lawn-tennis, lapda, croquet- és tekejáték számára. A kilátás innen elragadó, mert a 473Locqua délnek Zimácz, Dolac, és Bellosa felé laposodik és kilátást enged a Canal de Farasinára, a mely a Cherso-sziget mentén és az isztriai partok mellett az Adriai tengerbe vezet. A társaság ezt az egész területet kocsi- és gyalogutak építése által hozzáférhetővé teszi és parczellázással egy egész nyaraló telepet keszít elő, melyet már most Lovrána jövőjének tekintenek, mert itt minden előny összpontosul, a mivel a természet e vidéket megáldotta.
A Locquán alul és Lovrána közt, a társaság által megszerzett terület végén, gyönyörü uradalom terül el, mely még a régi időkből a „Castell Freiwald” (szláv néven „Komusciak”) nevet viselte, azonban most Villa Lovrana név alatt szerepel. A kastélynak az épülethez csatlakozó terrasszos és a tengerre néző szép parkjából remek kilátás nyilik az egész Quarnerora, a mely – innen nézve – minden szépségét feltárja előttünk. Az egyik oldalon Fiume, a mely esti kivilágitásban innen páratlan látványt nyujt. Odébb a hófödte horvát és dalmát hegység; előttünk Veglia szigetének lapos alakja és balról, ha a levegő tiszta, megláthatjuk Portoré és Castelmuschio városokat. Délnek Cherso szigete látszik, melynek sziklahegye meredek falaival a Canal di Mezzo felé dől, melyen át a szabad tengerre van kilátás. A Villa Quarnero-nyaraló mintaszerüen berendezett kisebb szállóval és étkezővel bir, melynek vezetője Pernet J. éveken át a hires Sachernél és a kal bécsi Jokey-Clubnál szerezte tapasztalatait.
Lovránai partrészlet.
(Saját felvételünk)
Maga Lovrana, mint már emlitettük, egy régi olasz város jellegét viseli magán. Szűk utczái és az azokba kiugró lépcsők, a kocsiközlekedést lehetetlenné teszik. Mióta a városra jobb idők virradtak, a lakók számos régi házat bontottak le vagy renováltattak, ennek daczára azonban még mindig elég érdekes és jellemző részlet kinálkozik a szemlélőnek és a festőművésznek. Ezek közé tartozik első sorban a lovranai kikötő, melyben számos chioggiai halászbárka tanyázik, melyeknek a sárga vagy vörös diszítésekkel és inicziálék ékesített vitorlák pittoreszk külsőt kölcsönöznek.
Az az út, a mely a várostól déli irányban a Medveáig vezet, a tengerparton átszeli Beharova és Pulissevica vidékét, szép kilátást nyujt egyrészt a Quarnerora és pedig Cherso szigetére, a Canal de Farasinára és az isztriai partokra a Monte-Maggioreval és egy magas sziklatetőn fekvő Moschenizze városkával, visszafelé pedig az egész Quarnerora, Fiuméra, Preluccára, Voloscára 474és Abbaziára. Ha a tengerpart a nemzetközi forgalomnak meg fog nyittatni, ez út szépsége versenyezni fog a legszebb vidékekkel. Nagy előnye az is, hogy a legforróbb nyárban is sétahelyül szolgálhat, mert a Monte-Maggiore már délután 6 órától kezdve veti rá kellemes árnyékát. E mellett ez út a záporpatakok pusztitásai által érdekes és festői képet nyujt, úgy hogy szinte sajnáljuk, hogy ez érdekes képződések a szabályozásnak áldozatul fognak esni, miután a társaság itt is villatelepet szándékozik létesíteni.
Ez út déli csúcsánál a Monte Maggiore oldalai nyúlnak le egész a tenger szinéig, egy meredek hegyoldalakkal körűlvett síkságra a mely a tenger felé félköralakú, több száz méter hosszú partra nyilik, mely tájszépség tekintetében a Quarneron egyedül áll és legjobban az itt szokásos elnevezéssel jellemezhető, mely e völgyet az isztriai Svájc jelzővel illeti. A Loque és a Medvea-völgy a legjellemzőbb földalakulások, a melyek e vidéken találhatók és csak a messzebb délnek fekvő Dragatta Marina hasonlítható a Medveahoz, melyből egy terjedelmes patak ömlik a tengerbe. Ezenkivül itt van a Monte Maggiore nagy zúgójának ágya is, mely tavaszkor és erős esőzések után hatalmas hullámokkal ömlik a tengerbe, magával sodorva nagy mennyiségü sziklatörmeléket. A Medvea mélyebb részeiben egy régente lakott barlang van, melyhez számos monda fűződik. A vizmosás az e barlanghoz vezető utat elpusztította ugyan, de a társaság ismét helyreállította. A parton tengerifürdőt épít és 40,000 öles kertjét megnyitja a sétálók számára.
Parti sétány Lovránában.
(Saját felvételünk)
Lovrána jövője a Quarnero-társaság kezeiben van, a mely már egy milliót investált Lovránába és mindazon eszközökkel rendelkezik, a melyek e telepnek üdülőhelylyé való átváltoztatásához szükségesek.
Az épitkezési kedv már ma is erősen nyilvánul Lovránában és ez fokozódni fog akkor, a mikor a társaság megkezdi és befejezi a megkezdett szabályozást és területeinek parcellázását és hozzáfog ama épületek felállításához, melyekre a gyógyhelynek szüksége van.
A mit a természet Lovránának nyujtott, azt emberi kézzel könnyen hozzáférhetővé teszik azoknak, akik üdülni akarnak, akik Közép-Európa zord telei elől menekülni óhajtanak és a Quarnero pompás tengeri fürdőit élvezni óhajtják.
