Váltó.
Váltó.
A fiumei kereskedők már akkor ismerik és használják a váltót. A kereskedelmi forgalomnak e kitünően gyakorlati eszköze tudvalevőleg már a XII. század óta megvolt Florenczben s onnan terjedt tovább, mindig szélesebb körű és változatosabb alkalmazással.
A váltóeljárás már akkor sem tért el lényegesen mai formájától. Vidonich Mór tanácsos kötelezte volt magát, hogy tartozása fejében 1448. október végéig 11 milliar vasat szállít saját koczkázatára Anconába az odavaló ser Frederuzzi Lillonak, vagy pedig fizet neki 104 arany és 72 soldót. Miután ezt elmulasztotta, 1449. május 6-án megjelent Fiuméban ser Giovanni Nicolai ancónai lakos s elfogadás végett bemutatja Vidonichnak Frederuzzi Lillo váltóját (praesentavit quandam literam cambii dicti Lilli dicto iudici Mauro). Minthogy pedig Vidonich nem honorálja a váltót, a forgató azt annak rendje és módja szerint megóvatolja a közjegyző előtt (protestatus fuit contra et 235adversus pretactum iudicem Maurum de omni et singulo damno et interesse, camblio et recamblio.)
