Szépirodalom.
Szépirodalom.
Fonda Antal fiumei községi polgári iskolai tanitó, nyelvezetének gondosságával és gondolatainak tartalmasságával tünik ki. „Versi” (Versek) czímen adott ki egy kötet költeményt. Fonda mestere a formának s az olasz költői nyelvnek.
Tárgyát a fiumei életből s a magyar történelemből (Nagy Lajos; óda) meríti, dicsőiti a Quarnero szépségét s minden szép jelenet hangulatot kelt benne.
Fonda hirlapirással is foglalkozott egy időben; sok élvezetes csevegés és költemény jelent meg tőle a múlt években a „Voce” hasábjain. A városi iskolák részére lefordította Vargyas magyar történelmét. A mű czíme: Storia degli Ungheresi.
Fonda Antal 1852-ben, Dalmácziában született, isztriai származású szülőktől. Iskoláit Velenczében végezte. Tanulmányai bevégzése után Fiuméba került s azóta állandóan a városi polgári iskola olasz nyelvi tanszékét tölti be.
136Schittar Manó (költői álnevén Zuane della Marsecchia) festő és költő 1890-ben, ifjan 24 éves korában húnyt el. Költeményeit fiumei dialektusban irta.
Mesterkéletlen egyszerűsége és azon magyar hazafias hang, mely némely költeményén átvonul, a fiumei nép körében nevét ismertté és különösen az ó-városban kedveltté tette.
Egy négy felvonásos történeti drámát is írt „Il Bastardo di Hunyad” (Hunyad törvénytelen fia vagyis a Liburniai Szűz) czímen, mely Korvin Jánosról szól. Egyszer adták a fiumei szinházban.
Erődi Béla fiumei igazgatósága idején „Rózsáskert” czímen Szádi perzsa költő Gulisztán-ját adta ki szépcsengésű magyar versekben. A kötet diszes kiadásban 1888-ban jelent meg. Nyomatott Fiuméban, a Battara-féle nyomdában.
Erőditől ugyancsak fiumei tartózkodása alatt „Fiume-Modrus megye” leirása és „A fáraók országában” (1888; magyarul és olaszul) czímű tanulmány jelent meg. Tárgyánál fogva szintén fiumei munkásságához tartozik Erődinek, – noha későbbi eredetű – az „Utazásom Sicilia és Malta szigetén” czímű útleirása. (1895).
A regényirodalomnak több művelője volt Fiuméban. Ciotta Jánosné, Fiume volt polgármesterének neje az érdemesebb német regényirók közé tartozott. Szinnyei „Magyar irók élete és munkái”-ban a következőket irja róla:
„Ciotta Jánosné (Záhonyi Ritter Natália), előbbinek (Ciotta polgármesternek) neje, szül. 1832-ben Görzben. 1846-ban Londonba utazott, hol Henry Lytton Bulver, a hires regényiró házánál, mint Emily nevű leányának meghitt barátnője, két évet töltött. Regényirói hajlamai ezen költői társaságban élt időközben nyilatkoztak legelőször. Visszatérvén hazájába, előbb Scarpa előkelő fiumei polgárhoz, ennek halála után pedig Ciotta Jánoshoz ment férjhez. – Munkái: 1. Aus dem Geleise… (Regény.) – 2. Metamorphosen. Budapest, 1878. (Regény.) – 3. Vom Markte des Lebens… (Regény.) – 4. Geschichte eines Regenmantels… (Regény.)” Ezenkivül több kisebb elbeszélést is irt. Műveiben az emberi szív alapos ismerete és szép meseszövő képesség nyilatkozik meg. Ciottáné 1895. május 19-én halt meg Fiuméban.
Kőrösi Sándor.
Matkovich Henrik, a „Rivista Umoristica” szerkesztője s a „Bilancia” főmunkatársa, később a trieszti „Mattino” szerkesztője, Racconti biondi (Szőke elbeszélések) czímen négykötetes regényt adott ki. Matkovich 1896. jan. 7-én halt meg Triesztben. Strettoban (Dalmácziában) szül. 1836-ban; 24 éves korában Olaszországba ment, a hol hadnagyi ranggal a hadseregbe lépett. Vitéz lovas katona volt; élete nem szükölködött kalandokban.
Cassio-Bure Erminia asszony jeles prózairó. Nevével és kissé dagályos, de mindig szép stilusával gyakran találkozunk az olaszországi, a dalmát és a helyi olasz lapok hasábjain. Cassio-Bure asszony Dalmáciában született; apja osztrák állami tisztviselő volt. Férjétől, Bure spalatói földbirtokostól 137elváltan él Fiuméban. Három regényt irt: „Vite infrante” és „Cuor di donna”; mindkettő Fiuméban, 1889-ben jelent meg; a harmadik, „Usque ad mortem” Velenczében, 1893-ban.
Bányavölgyi Schlemmer Károly kataszteri biztos, a török és perzsa nyelvek hites tolmácsa több elbeszélést irt magyar, olasz, franczia és német nyelven.
Antonj Gino, egyetemi hallgató, a fiumei áll. főgimnázium volt növendéke az 1896. évben „Fiori di Campo” (Mezei virágok) czímen egy kötet elbeszélést adott ki.
