Császár.
Császár.
Fiume első nevezetesebb magyar irója Császár Ferencz, ki 1830 novembertől kezdve 1840-ig a fiumei gimnáziumon a magyar nyelv és irodalom tanára volt.
Császár Zala-Egerszegen született 1807-ben. Pannonhalmán, a benczéseknél nevelkedett, de később kilépett a szerzetesrendből s jogi tanulmányokat végzett. A kiváló szépségű és kedves modorú ifju Fiuméba kerülvén, annyira megnyerte a helybeli körök vonzalmát, hogy Fiume és Buccari szabad kikötővárosok csakhamar patriciussá választották. Császár, ki a szépirodalom és kritika terén már előbb is figyelemre méltó munkásságot fejtett ki, Fiuméban olaszul is tanulván, megismerkedett a váltó- és kereskedelmi joggal s minthogy e tudomány nálunk akkoriban még jóformán ismeretlen volt, ő lett e téren a magyar biráknak és ügyvédeknek mesterévé. A magyar Tudós Társaság 1832-ben levelező, később tiszteleti tagjává választotta.
1833-ban jelent meg olaszok számára irt magyar nyelvtana. Érdekes czíme következő:
Grammatica
Ungherese
dell’Avvocato
Francesco Császár
patrizio consigliere dei due liberi distretti di Fiume, e di Buccari; membro corrisp. dell’ Academia Ungarica.
Hoc opus, hoc studium parvi properemus et ampli,
Si patriae volumus, si nobis vivere chari.
Hor. Epist. Lib. I. 3.
Pestino
Stampata colle spese dell’ Academia
Ungarica.
Ungherese
dell’Avvocato
Francesco Császár
patrizio consigliere dei due liberi distretti di Fiume, e di Buccari; membro corrisp. dell’ Academia Ungarica.
Hoc opus, hoc studium parvi properemus et ampli,
Si patriae volumus, si nobis vivere chari.
Hor. Epist. Lib. I. 3.
Pestino
Stampata colle spese dell’ Academia
Ungarica.
(Évszám nincs).
133Császár, ki 1837-től kezdve a fiumei váltó-, kereskedelmi- és tengeri konzulátusi törvényszéknél igazgatóként, majd birói szavazattal felruházott aktuáriusként szerepel, 1840-ben a pesti váltótörvényszék elnökévé, később a hétszemélyes tábla birájává lett; majd a szabadságharcz után állását hazafias érzelmei miatt elvesztvén, Pesten ügyvédi irodát nyitott és lapszerkesztő lett.
Nagyterjedelmű irói munkásságából fiumei eredetüek, vagy a fiumei hatásnak tulajdonitandók a következők:
Szonettkoszorú (Fiume 1831), Kritikát érdeklő levelek (Pest 1832), Olasz költőkből (1857, Dante, a pokol első négy éneke s Ugo Foscolo „I Sepolcri” czímű költeménye); az emberi kötelességekről (Silvio Pollicotól), Francesca da Rimini, Dante új élete; A fiumei kikötőről; Utazás Olaszországban (két kötet).
Jogi munkáiból váltójoga három kiadást ért; idetartoznak: A váltó-óvások (1840); Váltójogi műszótár (1840); A váltóbeli adósság felmondhatása (1848).
Császár mint iró és költő nem elsőrangu tehetség irodalmunkban, de jogi műveivel és forditásaival egyaránt hatással volt korára, grammatikájával pedig elvitázhatatlan érdemeket szerzett Fiume ügye körül.
