Fiume növényzetének áttekintése.
Fiume növényzetének áttekintése.
A következő enumeratioval a Liburni Karszton meg a magyar-horvát tengermelléken előforduló, vagy a régi szerzők által felsorolt valamennyi növényfajról részletesen beszámolni nem fogunk, annál kevésbbé, mert a legutóbbi időben Fiume és környéke sok változáson ment keresztül. Az irodalomban idézett egyes növény termőhelyén rakodó partot, vasutat, raktárat, hullámgátat, kikötőt építettek, egyes helyet feltöltöttek, más helyen kőbányát nyitottak, másutt házakat és egész utczákat építettek. Sok növényfaj kiveszett, számos új növény elszaporodott. A részletes befásítás is gyarapította 457a növényzetet. Fiume és környékének flórája a mondottak után új részletes feldolgozásra vár, még pedig nem a régi szerzőkre való hivatkozás, hanem a személyes megfigyelés, adat- és növénygyűjtés alapján.*
Valóságos aranymondás, melyet kiváltképen a vidéki tanárnak kell megszivelni és követni.
Szerk.
Szerk.
Fiume vegetátiójának fejlődése szoros összefüggésben áll a talaj magasságával, a geologiai és az éghajlati viszonyokkal. A köralaku vagy hosszúkás kerülékalaku medenczékben (dolinákban), a hol az összehalmozott vastartalmú agyag jó talajt nyújt a növényeknek és hol abszolut vizhiány sincsen, a növényzet gazdagabb, mint a sziklás, kopár lejtőn, hol a talajviz nincsen. Itt a fa nem bir a bórával és a vizhiánynyal daczolni.
A bóra által végig söpört hegylejtők és hegycsúcsok, hol a lezuhanó esőviz a termőföldet nagyobbára lemosta, teljesen kopárak. Ellenben a Szkurinye, Recsina-, Draga- és Vinodol völgyeket és a Zlobini medenczét, a hol a talajt a nummulitmész elmállása folytán termőföld alkotja, gazdag növényzet rét, kert, szőllő, erdők és mívelés alá fogható mező borítja, ellenben a kemény alsó krétamészből felépült hegyek csúcsa és északra néző düllője sívár. A szőllőmívelés az alsó lejtőn és a medenczéknek bóra ellen jól védett düllőin 250, egyes helyen (Meja, S. Giuseppe Zlobin) 30 méter magasságig terjed.
A cserfák, szilfák, platánfák mellett az örökzöld babér is díszlik. Az olasz fenyű (P. Pinea) szép magasra nő. A törpe pálma és számos exotikus fa a szabadban telel át. A libanoni czédrus terebélyes fává nő, a népkertben a bambusznád és a Cyperus papiros, a Yucca stb. pár év alatt sürü bozótokat alkot. Az exotikus növények tervszerű klimásitásának páratlan eredményét József cs. és kir. főherczeg fiumei parkjában gyönyörrel szemlélhetjük.
A tudós főherczeg példaadása nyomán az utóbbi években a városi népkertben is számos pálmafát és egyéb délibb klima alatt élő növényt honosítottak meg. Megemlítjük továbbá a „Mária” árvaház szép kertjét, számos exotikus növényalakkal, különösen páratlan szépségü Agave americana példákkal. Említésre méltó a Hoyos gróf és a Withead-féle kert is, hol az utóbbi években szintén érdekes honosítást kisérlették meg.
A tengerparti mediterrán flóra jellemző képviselőt mindenütt megtaláljuk ugyan a Karszt alsó lépcsőzetén, valamint az alsó és középlépcsőzet lejtői között elhúzódó, a tengerparttal párhuzamos völgyekben, azonban a magasság növekedésével elterjedésök is mindinkább fogy.
A Karszt középső lépcsőzete legnagyobbrészt, kopár, sziklás. A borától védett helyeket legfölebb a piros bogyójú boróka: Juniperus oxycedrus bozótjai takarják; egyéb szegényes növényzetre csak a számos apró, tölcséralakú dolinák délfelé néző lejtőjén és fenekén akadunk. Igy tart ez Meja, Plase vasúti állomásokon át, míg végre Lics-hez közel, a dél felé düllő lejtőket lombhullató fák, előbb még tölgyfák, azután kizárólag bükk, szil, juhar és köris borítják, melyek között később itt-ott feltünnek a fenyők csoportjai, míg végre a licsi állomáson túl a lombosfák gyérebbek és a fenyőerdők uralkodókká lesznek. Míg a Podkobilják hegy alján elterülő mély licsi völgymedenczében még lombos fák díszlenek, a medenczét határoló hegyeket tisztán fenyvesek fedik.
A Karszt felső lépcsőzetén e szerint a fenyvesek az uralkodók, éppen úgy a Karszt fensíkján is, hol a lombos fák száma elenyészőleg csekély.
A. Edényes virágtalan növények.
458Zsurlók: Equisetaccae két faja: Equisetum Telmateia Ehrh. a Recsina-völgyben, nedves helyeken, nagyon bőven, – E. arvense L. füves helyeken, gyéren.
Pafrányok: Filices. Kövek között, sziklarepedésekben és hasadékokban, utak mentén is, mindenütt gyakoriak: Polypodium vulgare L. – Asplenium trichomanes Huds. – A. Ruta muraria L. -- Ceterach officinarum Willd. – Kebésbbé gyakoriak: Asplenium Adiantum nigrum L. és Scolopendrium vulgare Symons. Ezek inkább az osztrák határ felé fordulnak elő. Erdős nedves helyen a Recsina-völgyben: Aspidium filix mas Sw. és Pteris aquilina L. (Lopaczai erdők).
Fiume környékén a korpafüvek (Lycopodium-félék) hiányzanak, csak a felső lépcsőzet és a fensík fenyveseiben találjuk.
Virágos, nyitva termő növények.
A Karszthegysík és a felső lépcsőzet erdeiben: a jegenye fenyő: Abies excelsa Poire, meg a fésüs fenyő, az A. pectinata D.C., az erdei fenyő: Pinus silvestris L., nő, a bokornemü bérci vagy horvát fenyő: Pinus Mughus Scop. csak a havas csúcsok alja alatt (Risnyák, Snieznik) terem. A pirosbogyós boróka: Juniperus oxycedrus L,. talán a leggyakoribb cserjénk, itt-ott a nagyobb gyümölcsü var. globosa Parl is található. A partvidéken leginkább kertekben és a temetőben díszlik a selyemfenyő: Pinus strobus L., az olaszfenyő, P. pinea L., a libanoni czédrus: Larix cedrus D. C., a tiszafa: Taxus baccata L., a Thuja-fajok és a cziprusfa.
Virágos zárvatermő, egysziklevelü növények.
Pázsitfélék: Gramineae. Gyepes, napsütötte helyeken, a tengerparton, a raktárak körül, a vasuti sínek mentén, a malmok területén elszórva körülbelül 90 faj fordul elő, de minthogy a keskeny partszegélyen és a Karsztlejtőn szántóföldek nincsenek, a gabonaneműek mívelés alá csakis a Karszt fensíkján kerülnek. Fiume környékén kertben termesztik a kukoriczát (Zea Mays L.), a kölest (Panicum miliaceum L.) a zabot (Avena satira L.) és kevés buzát (Triticum vulgare Vill. és T. turgidum L.). Ez utóbbi a volt Zakalj-malom környékén és az oda vezető Lujza-út egyes helyein elvadulva fordul elő. Nedves helyeken, részint elvadultan, részint nevelve (Zurkovón, a torpedó-gyár fölött, a közeli Voloskában és Abbaziában) előfordul a tengeri v. ónád: Arundo donax L., melynek erős szárát azelőtt a szőllőkben karókul használták, most azonban a rizshajókon olcsón vásárolható erősebb bambusznádat használják A bambusznádat (Bambusa arundinacea) a fiumei népkertben és másutt mint dísznövényt jó sikerrel termelik. Ugyancsak a tenger partján nő: Cynodon Dactylon Pers., Calamagrostis littorea D. C., Briza maxima L., Poa loliacea Huds., Sclerochloa rigida Link, Dactylis villosa, Ten. – Triticum pycnanthum Gren. et Godr. – T. repens L. var. aristatum. – Hordeum maritimum Willd. és Avena sterilis L. Elvadulva: Hordeum vulgare L., a Secale cereale L. a vasuti raktárak körül, a czirok: Sorghum vulgare Pers. – a köles: Panicum miliaceum L. – a zab: Avena sativa L., és A. barbata Brot. Füves és napsütötte köves helyeken Hordeum pseudo-murinum T., az Andropogon, Setaria, Anthoxantum odoratum L., Phleum, Polypogon, Milium, Stipa, Sesleria, Melica, Poa, Molinia, Dactylis, Cynosurus, Festuca, Bromus Aegilops, Triticum, és Lolium különböző fajai.
Sásfélék: Cyperacea fajai a tengerparton, nedves réteken, a Recsina-völgyben, a Skurinye-szorosban és a grobniki tó vizében nőnek. Cyperus papirus a népkertben, C. esculentus L., termesztve; lisztes gumóit eszik. – C. glomeratus L. és Scirpus maritimus L. Buccari mellett a tengerparton. – S. lacustris minor Roth. a grobniki tóban. – Carex muricata L., C. preacox Jaqu., C. montana L., C. digitata L., C. glauca Scop., C. distans L. Tersattón, Skurinya-, Recsina- és Draga-völgyben, C. silvatica Huds. Grohovo és Lopacza erdeiben.
Alisma Plantago L. a globniki tó és a Draga-patak vizében.
A Juncus 4 fajáról szólnak. A tengerpart posványos helyein nőtt volna; de a kikötő munkálatai következtében a nevezett posványos helyeken most rakodó part és hullámtörő (petroleum-kikötő és a farakodó Delta vasuti állomás) emelkedik.
Liliomfélék: Liliaceae 28 faja. A völgyekben az őszi kikerics: Colchicum autumnale L., Orehoviczán elég bőven az Anthericum ramosum L. Kertben művelik a hagymaféléket: Allium sativum L., A. Schoenoprasum L., A. ascalonicum L., A. cepa L és ujabban bőven a spárgát Asparagus officinalis L., míg ellenben a völgyekben, napsütötte lejtőkön és a szőllőkben gyakori a vadon tenyésző A. carinatum L., .A. sphaerocephalum L., A. paniculatum L., A. oleraceum L., továbbá vad spárga: A. tenuifolius Lam. és acutifolius L., melynek kellemes keserűizű fiatal hajtásait salátának készítik el. A völgyek rétjein gyakoriak: az Erythronium dens canis L., Gagea arvensis Schultz, -- Ornithogallum umbellatum L. O. comosum., L., és O. stachyoides Schult., – Scilla bifolia L. és autumnalis L. – Muscari comosum Tausch., M., racemosum DC. és M. Kerneri Match. Fák és cserjék alatt kapaszkodik a folyondár: Tamus communis L. Az erdők tisztásain itt-ott gyakori lett a sárgaszinű és keskenylevelű Tulipa silvestris L., a kertekben a Lilium candidum L., ellenben a L. bulbiferum L. a szőllők körül és erdőkben itt-ott gyakori.
Smilaxfélék közül a S. aspera L. a bokorkerítéseken és sziklákon kúszik, az 459egértövis: Ruscus aculeatus L. mindenütt bőven; ágait seprőnek használják. – Erdőkben, árnyékos helyeken bőven díszlik a gyöngyvirág: a Convallaria multiflora L. és a C. majalis L., ellenben ritkaság számba megy az osztrák területen gyakori Paris quadrifolia L. (temető és Skurinye közti völgymedenczében).
Nősziromfélék: Irideae., Iris graminea L. Trichonema Bulbocodium L., – Crocus vernus Wulf. és C. sativus All., mely utóbbit a kertekben művelik.
Az amarilliszfélék közül gyakori a hóvirág: Galanthus nivalis L., ellenben a Narcissus poeticus L. és N. Tazzetta L., Agave americana L. kertekben.
Kosborfélék: Orchidea. Első sorban a Recsina-, azután a Draga-völgyben fordulnak elő. Leggyakoribb az Orchis Morio L. és O. fusca Jacq., kevésbé gyakoriak az O. variegata All., O. fragrans Poll., O. picta Lois., mascula L. és pallens L. Ugyanott a Cephalantera ensifolia Rich. és Listera ovata R. Br.
A najadeák közül a tengeri fű: Zostera marina L. és Z. nana Roth. a tengerben, Potamogeton crispus és Lemna gibba L., valamint a Typhaceákhoz tartozó Sparganium ramosum Huds. a grobniki tóban.
Aroideae: Arum maculatum L. és A italicum Mill. erdős helyen.
Pálmák közül kertekben áttelel a törpe pálma Chamaerops humilis L. és gondozás mellett a datolyapálma Phoenix dactylifera L.
Virágos, sziromtalan, kétsziklevelü növények.
Füzfafélék: Salicineae kevésbbé bőven fordulnak elő. Salix alba L. Grobnikon, S. purpurea L. és S. Caprea L. a Recsina-völgyben, S. cinerea L. a Draga-völgyben, S. incana Schrank a Recsina völgyében és S. babylonica L. a fiumei temetőben, – Nyárfák: Populus tremula L. Zakálj felé 1–2 fa, P. nigra L. Buccariban, P. pyramidalis Roz. a vesztegzár intézet felé vezető úton.
Juglans regia L., diófa, egyes kertekben és Kostrenán a szöllőkben.
Betula alba L. nyirfa, a Karszt-lejtőn, – Alnus glutinosa Gärtn. égerfa a Recsina folyó partján.
Bükkfélék: Cupuliferae. Bükkfa: Fagus silvatica L. a felső Recsina-völgyben 300 m. magasságban. Castanea sativa Mill. itt-ott kevés. A tölgyfák közül a Quercus lanuginosa Lam. (Q. pubescens Willd.) gyakori és nagyon változatos alakjai vannak. Cserfa: Q. cerris L. Lopáczán erdőket alkot, Q. ilex L. Fiume körül kertekben.
Mogyoróbokor: Corylus Avellana L. a völgyekben; kevésbbé gyakori ültetve a C. tubulosa Willd. (Recsina-v.) – Gyertyánfa: Carpinus Betulus L. és C. Duinensis Scop., komlóbükk: Ostrya carpinifolia Scop.
Ulmus campestris L., szilfa, Tersattón, Zakáljmalomnál stb.
Celtis australis L. (lodogno), a Tersattóra vezető lépcsők mentén.
Eperfafélék: Moreae. Fügefa: Ficus Carica L. kertekben és szöllőkben művelve fává nő, elvadultan cserjealakú; a tengerparton és a völgyekben egyaránt termelik. – Fehér és fekete eperfa: Morus alba L. és M. nigra L., valamint a platánfák: Platanus orientalis L. ültetve.
Csalánfélék: Urticaceae. A nagy és kis csalán: Urtica dioica L. és urens L. füves helyeken. – Parietaria diffusa M. K. rom és ház falán.
Cannabis sativa L. kender, sok helyen vadon nő, sehol sem termesztik. – Humulus Lupulus L. komló, vadon gyakori és minthogy a fára kúszik, irtják.
A Salsolafélék a tengerpart jellemző növényei: Salsola Tragus L., homokos tengerparton, Salicornia herbacea L., Chenopodium album L., Beta Maritima L., Halimus portulacoides Wallr., Atriplex hastata salina Koch. és Camphorosma Monspeliaca L. (csak Zengg mellett) a többi faj a völgyekben vagy puszta helyen elszórtan terem. Igy pl. a czukorrépa: Beta vulgaris L. elvadulva, az Atriplex és Chenopodium egyes faja; kertekben csak a főzelék spinótot: Spinacia oleracea L. termelik.
Ceratophyllum demersum L. a grobniki tóban, az Ilona-fürdő és a gimnázium alatt elfolyó patakokban bőven.
Thesium divaricatum Jan. és Osyris alba L. sziklákon, – Daphne Laureola L. erdőkben ritka, – Aristolochia Clematitis L., A. rotunda L. A pallida és Asarum Europaeum L. (Grohovo) a völgymedenczékben és erdőkben nő.
Amarantus három fajta puszta talajon nő, az Indiából származó A. caudatus L. vörös paréjt kertben mint disznövényt termelik.
A babér: Laurus nobilis L. elvadulva, leginkább mint cserje gyakori.
Különszirmú kéksziklevelüek.
Az ernyősöket: Umbelliferae k. b. 50 faj képviseli, melyek közül kertben művelik a zellert: Apium graveolens L., a sárga répát: Daucus carota L. és a petrezselymet: Petroselinum sativum Hoffm. A tengerparton bőven nő a kapor: Anethum graveolens L., Foeniculum officinale All. és Crithmum maritimum L. – Sziklás talajon virit az Eryngium campestre L. és E. amethystinum L., Pimpinella saxifraga L. és peregrina L., Bupleurum aristatum Bartl. és B. junceum L., Seseli L. fajok, Cnidium lapioides 460Spr., Peucedanum venetum Koch P. petraeum Noë, továbbá Conium macuatum L. Gyepes területen és mezőn előfordulnak: Scandix és Torilis fajok, Orlaya grandiflora Hoffm. Pastinaca sativa L., Ferulago galbanifera Koch., Bunium montanum Koch., Aegopodium Podagraria L. és Smyrnium perfoliatum L., Nedves réten: Oenanthe pimpinelloides L. – Erdős, árnyékos helyen: Angelica silvestris L., Anthriscus silvestris Hoffm. és fumarioides Spr. (Monte Maggiore).
Araliaceae: Hedera Helix L., sziklán, fán és falon fényesebb levelü mint másutt.
Somfélék: Corneae két faja, C. sanguinea L. és mas L., a völgyek lejtőin bőven.
A fagyöngyfélék: Loranthaceae közül a vörös bogyójú borókán élősködik a Viscum Oxycedri DC., Orehoviczán több galagonyán és gyümölcsfán, Grohovón juharfán láttuk a fagyöngyöt: Viscum album L.
Pozsgás növények: Crassulaceae gyakoribb fajai a Sedum acre L. mindenütt bőven. A S. album L., sziklákon. A kövi rózsa: Sempervivum tectorum L., Umbilicus horizontalis DC. sziklákon ültetve gyakori.
Saxifraga tridactylites L. a falakon néhol bőven.
Boglárkafélék: Ranunculaceae k. b. 24 faja. Gyakoriak az iszalag: Clematis Flammula L. és a még gyakoribb C. Vitalba L. Völgyekben a réten és füves helyen: Ranunculus Ficaria L., R. acer L., R. repens L., R. bulbosus L., R. Neapolitanus Ten., R. arvensis L., R. muricatus L. stb. – Anemone hortensis L., lejtőkön gyönyörü disz; az A coronaria L. kertek közelében, a hol termelik. Az A ranunculoides L. és nemorosa L. ritka. Thalictrum aquilegifolium L. és Th. litorale Borb. -- Heleborus Istriacus Schiffn. H. multifidus Vis. és H. atrorubens W. et Kit. elszórva. Kertekben és mezőkön Nigella damascena L., a szarkaláb: Delphinum Consolida L.. és var. adenupodom Borb. D., Ajacis L.
Berberis vulgaris volt egy-két bokor, de kivágták.
Mákfélék: Papaveraceae. Papaver Rhoeas L. mindenütt bőven. – Glaucium flavum Cr. a. tengerparton bőven. – Fumaria officinalis L. gyakori, még a kőkeritéseken is. – Corydalis ochroleuca Koch. a Recsina völgyben és a vasut mentén mindenütt. – Ghelidonium majus L. itt-ott igen kevés.
Keresztesvirágúak: Cruciferae 50 faja. Legközönségesebb a pásztortáska: Capsella bursa pastoris Mönch. – A völgyek termőföldjében: Cardamine hirsuta L., Arabis hirsuta Scop., A. turrita L., Dentaria bulbifera L. és enneaphyllos L., Sisymbrium officinale Scop., Alliaria officinalis Andz., Sinapis arvensis L., Eruca sativa Lam. a kertek mellett, a hol termelik, Barbarea vulgaris R. Br., Peltaria alliacea L., Camelina sativa Cr., Thlaspi perfoliatum L., praecox Wulf. campestre L., Lepidium graminifolium L., Raphanus Raphanistrum L. – Sziklán nő; Diplotaxis muralis DC., Diplotaxis tenuifolia DC., Alyssum montanum L. és calycinum L. Biscutella laevigata L. A torma, Iberis umbellata L. és pinnata L., elvadulva. – Tengerparton: a Lobularia maritima Desv., Aethionema gracile DC, Roripa silvestris Bess. és Cakile maritima Scop.
Reseda lutea K. köves talajon.
Heliantheum Fumana L. és H. hirsutum Thiull. stb. napsütötte sziklás talajon.
Viola odorata L. és var. alba mindenütt, enyhébb télen már február elején virit. V. hirta L., silvestris Kit., arvensis Mur., canina L., itt-ott.
Cucurbita Pepo L. és Cucumis Citrullus Sr. kertekben, – Bryonia dioica Jacq. és alba L. falakon és lugasokon.
Szegfűfélék: Caryophylleae k. b. 55 faja, leginkább füves, napsütötte talajon, egyesek sziklákon fordulnak elő, kevés a tengerparton. A tulajdonképi gyakori szegfüvek: Dianthus liburnicus Bartl., D. monspesulanus L. D. silvestris Wulf., D. saxifragus L. Gyakoriak továbbá: Silene inflata Sm. és nutans L.; Saponaria grandiflora Fisch és officinalis L., Arenaria serpyllifolia L., A. leptoclados Guss., Stellaria media L. és mások, Cerastium fajok, Polycarpon teraphyllum L., Scleranthus annuus L., konkoly: Agrostemma Githago L., Drypis Jacquinianus Murb. et Wettst. Martinscicánál.
Portulaca oleracea L. egyes helyen bőven fordul elő (Plase, Skurinye.)
Mályvafélék három neme gyakori. Malva silvestris L., M. alcea L., Althaea cannabina L., hirsuta L. A Hibiscus ternatus Cav. meg a Lavatera Thuringiaca L. ritka. Kertben disznövény a gyapotfa: Gossypium herbaceum L.
Hársfák: Tilia grandifolia Ehrh. itt-ott a völgyekben és kertekben; nem nő oly nagyra, mint a hegyen, a hol T. parvifolia is előfordul.
Hypericum-féléket inkább az osztrák területen találjuk; nálunk kevés H. perforatum L. és H. Veronense Schrnk van.
Juharfák: Acer Monspesulanum L. var. Illyricum Jacq. eltérésével és A. campestre L.
Vadgesztenyefélék: Aesculus Hippocastanum L. és Pavia rubra Lam. kertekben.
Polygala Nicaeensis Risso var. subpubescens Borb. tavaszszal mindenütt a gyepes helyen virit a hegysikon a P. Rossiana Borb. diszlik (Fuzine, Lics).
A Celastrineae kecskerágója: Evonymus europaeus L. mindenütt gyakori.
Ilex Aquifolium L. itt-ott egy-egy bokor a Recsina völgyben vadon.
Rhamneae. Jellemző mediterrán növények köves, de agyagos talajon, 461napsütötte helyen. Mindenütt bőven nő a Paliurus aculeatus Lam.; kerek zászlós termését a nép aranypénznek (zechini), magát a cserjét pénztermő fának hija.
A Syriából származó Zizyphus vulgaris Lam. keritések mellett elvadulva nő. – Rhamnus rupestris Scop. meg a R. intermedia Steud et Hochst. gyakori.
A kutyatejfélék családjának k. b. 16 faj közül leggyakoriabbak: Euphorbia helioscopia L., Cyparissias L., Peplus L., E. dulcis v. purpurata Neilr., E. verrucosa Jacq., E. amygdaloidos. Ellenben L., az E. epithymoides L., az E. Wulfenii Hoppe, E. Paralias L., jellemző tengerparti faj.
Anacardiaceae: Ailanthus glandulosa Desf. és Pistacia vera L. kertekben, P. Terebinthus L. vadon nő. Rhus Cotinus L. cserje mindenütt bőven.
Ruta graveolens L., divaricata Ten., bracteosa DC. napsütötte sziklás talajon. Dictamnus obtusiflorus Koch.
Gólyaorrfélék 7 faja, u. m. Geranium robertianum L., S. purpureum Vill., rotundifolium L., columbinum L., sanguineum L. és molle L. var. maioriflorum Borb. – Erodium cicutarum L’Hérit. füves helyeken fordul elő.
Linum Gallicum L., L. corymbulosum Reichnb. és tenuifolium L.
Oxalis acetosella L. erdős helyeken néhol igen bőven, másutt meg teljesen hiányzik. az O. corniculata L. fal mellett gyom.
Lythrum Salicaria L. a Draga völgyben bőven.
Myrtus communis L. elszórtan egyes bokor. – Granátalmafa: Punica granatum L. kertekben.
Pomaceae. Pyrus Malus L, Recsina völgyben. – Aronia rotundifolia Pers. mindenütt bőven. – Sorbus aucuparia L., S. aria Crantz. és S. torminalis Crantz. Crataegus Oxyacantha L. és monogyna Jacq.
Rózsafélék: Rosaceae 9 neme és 20 faja. Rosa canina L. typikus és más alakjai. – R. sempervirens L. és R. rubrifolia Vill., R. Haynaldiana Borb., a Potentilla 7 faja. – Fragaria vesca L. és elatior Ehrh. – Rubus ulmifolius Schott és R. tomentosus Borkh. – Geum urbanum L., – Spiraea Filipendula L., – Sanguisorba officinalis L., – Poterium polygamum W. et Kit.
Mandolafélék: Amygdalus communis L., P. avium L., Prunus Cerasus L. kertekben és szőllőkben, – P. Mahaleb L. és P. spinosa L. vadon.
Vitorlás-virágúak: Papilionaceae. Ezen elterjedt család Fiume környékén 24 nemmel és k. b. 100 fajjal van képviselve. Termesztett a Pisum sativum L., Vicia sativa L., Phaseolus vulgaris L., Ervum lens L. és itt-ott kevés Medicago sativa L. Völgyekben és azok lejtőin nő: a Genista tinctoria L., ovata W. K., silvestris Scop., triangularis Willd. és egyéb faj. – Itt-ott diszlik a Cytisus Laburnum L., nigricans L., argenteus L. és hirsutus L. A völgyek termőföldjén: Medicago sativa L. M. prostrata Jacq. és M. lupulina L. stb., továbbá Melilotus officinalis Desv., albus Desr. a Trifolium pratense L., rubens L., angustifolium L., montanum L., repens L., procumbens L., incarnatum L. stb., Dorycinium herbaceum Vill. és suffruticosum Vill., Lotus corniculatus L. Colutea arborescens L., Robinia pseudoricacia L., Scorpiurus subvillosa L., Coronilla Emerus L., scorpioides Koch. és varia L., Hippocrepis comosa L., Onobrychis sativa Lam., Vicia cracca L., grandiflora Scop., peregrina L. és lathyroides L., Orobus vernus L., O. Venetus Mill., O. niger L., Lathyrus számos faja.
Forrtszirmú kétsziklevelüek.
Utifüfélék: Plantago media L. és lanceolata L. mindenütt gyakori. P. carinata Schrad. a meredek sziklákon, egyéb 3 faja szétszórtan utak mellett és sziklás talajon.
Plumbago Europaea L. gyakori, a Statice fajok a tengerparti sziklákon bőven találhatók, legnevezetesebb a saját formáju St. cancellata Bernh.
A Valeriana és Valerianella fajai a völgymedenczékben helyenként.
Héjakútfélék. Dipsacus silvestris Huds., Knautia purpurea Vill. (K. Illyrica Beck) Cephalaria leucantha Schr., Scabiosa agrestis W. K. földes talajon gyakoriak.
Fészkesvirágúak: Compositae minőségileg és mennyiségileg nagyon el terjedt család, melyből vidékünkön 52 nem és legalább 110 faj fordul elő.
Jellemzők a tengerparton előforduló fajok: Asteriscus aquaticus Mönch., Pulicaria viscosa Cass., Inula crithmoides L., Calendula arvensis L., Echinops Ritro L., Centaurea Karstiana Host. (az osztrák határon), Sonchus glaucescens Jord. és oleraceus L. Sziklás, köves helyeken nő: Gnaphalium angustifolium Lam., Carduus candicans W. K., C. nutans L., Carlina simplex W. et. Kit., vulgaris és corymbosa L. var. Graeca Boiss, Centaurea rupestris C. axillaris Willd., C. sordida Willd. montana L., alba L., amara L. és C. Calcitrapa L., Artemisia Absinthium L. és vulgaris L., Scolymus Hispanicus L. Leontodon hastilis Koch, és L. Tergestinus Rehb. Picris spinulosa Bert. Lactuca perennis Xanthium italicum Moret. és spinosum L., Hieracium Illyricum Fr. H. murorum L., Fluminense Kern., Crepis chonorilloides Jacq. és vesicaria. Kőkeritésen és házfalak romjain és omladékain: Lactuca muralis Gärtn., Hyoseris radiata L., Scolymus Hispanicus. – Füves helyeken és völgyekben: Tussilago Farfara L., Erigeron Canadensis L., Epatorium cannabinum L., Solidago Virgaurea L., Buphthalmum 462salicifolium L., Inula fajai, Aster Amellus L., Bellis perennis L., Achillea Millefolium L., Matricaria Chamomilla L., Senecio, Serra tula tinctoria L., Kentrohyllum lanatum DC., Lapsana communis L., Aposeris foetida Less., Cichorium Intybus L., Thrincia tuberosa DC., Trapogogan orientalis L., Taraxacum officinale Wigg. – Nedves rétegen, leginkább a Recsina folyó árterületén: Petasites officinalis Mönch.
Csengetyükefélék: Campanula, Edrainthus és Specularia nemeinek mennyiségi elterjedése csekély. Leggyakoribb: Campanula pyramidalis L. (C. Staubii Ue.) 1–2 méter magas példánya, C. rapunculoides L., C. Trachelium L., glomerata L. var. Mediterranea Borb. persicifolia L. A C. Erinus L. ritkább.
Buzérfélék: Asperula fajok gyepes, árnyékos helyeken, Galium verum L., pureum L. valamint Vailllantia muralis DC. sziklán és cserjés napsütötte helyen.
Bodzafélék. Sambucus Ebulus L. és S. nigra L. kevés. Lonicera Caprifolium L. és etrusca Santi a kert keritésén és bokron fut.
Olajfafélék. Jellemző mediterrán növények. Olea europea L., bőven ültetik. Phillyrea media L., egyenként, a Jasminum officinale L. kertben, J. fructicans L. elvadulva nő. Fagyal: Ligustrum vulgare L. a völgyekben, magas kőrisfa meg a mannakőrisfa lejtöin.
Vinca major L. és minor L. a népkertben és a fiumei temetőben találhatók.
Asclepiadea és Geratianafélék a tengerpartról hiányzanak, csak itt-ott fordul elő kevés Vincetoxium és Gentiana verna L. egy-egy példánya vagy a G. cruciata L.
Ajakosak: Labiatae. Az ajakosak a Karsztlejtőnek legjellemzőbb növényei. A család 22 nemmel és k. b. 55 fajjal van képviselve. Kerti a Rosmarinus officinalis L., továbbá a Lavandula vera DC., Thymus vulgaris. Sziklás, köves-helyeken: Th. longicaulis Presl (Th. Dalmaticus Freyn) Salvia officinalis L., (kiviteli czikk), Satureia variegata Host., montana L. és pygmaea Sieb., Marubium candidessimum L. füves helyeken, völgyekben bőven: Salvia pratensis L., Melissa officinalis L. Glechoma hederacea L., Melittis Melissophyllum L., Lamium orvala L., purpureum L. és maculatum L., Ajuga reptans L. és genevensis L., Teucrium montanum L. stb.; a grobniki tó körül: Stachys palustris L., Mentha silvestris L., M. aquatica L. és M. Pulegium L.
Tátogatók: Scrophulariaceae család bőven előforduló jellemző fajai: Scrophularia laciniata W. K. és canina L. Verbascum sinuatum L., floccosum W. K. és V. Blattaria L., Linaria littoralis Willd. és italica köves talajon és sziklákon; – Linaria Cymbalaria Mill. régi házfalon (Grohovo), Antirrhinum majus L. kőkeritésen és falon.
Orobanche Epithymum DC. erdős helyeken mindenütt bőven, – Lathraea Squamaria L. a lopaczai erdőkben szintén bőven fák gyökerén élősködik.
Érdeslevelüek: Asperifoliae. Echinospermum Lappula Lehm. A tengerparton nő. -Heliotropiumot a kertekben mivelik. – Pulmonaria officinalis L., Symphytum tuberosum L. Echium vulgare L. a völgyekben igen bőven, – Cynoglossum officinale L., Anchusa, Onosma stellutatum W. et Kit. sziklán a Porta Hungaricánál, Lithospermum faj kevésbbé bőven. A Recsinavölgy nedves talajában kevés helyen bőven nő a Myosotis intermedia Link. és Grobnikon a M. silvestris Hoffm.
Verbena officinalis L. ut mentén Vitex agnus castus L. sziklás tengerparton.
Globularia Willkommii Nym. lentebb, a Gl. cordifolia L. a hegyeken terem.
Convulvulus sepium L., arvensis L. és C. Cantabrica L. gyakori. A Cuscuta Epithymum Satureián és más ajakoson élősködik.
Solanum Dulcamara L. és nigrum L. völgyekben, lejtőkön és tengerparton egyaránt nőnek, Scopolia carniolica a Zakálj malomtól fölfelé bőven látható. Physalis Alkekenyi L. utak mentén a völgyekben is tengerparti lejtőn a szőlőkben nagyon gyakori, Hyoscyamus niger L. és Datura Stramonium L. csakis a Szkurinye völgyben, a városi szemétdombokon és azok közelében szaporodott el, másutt ellenben részint kiirtották vagy a termőhelyeit feltöltötték. – Kertben és mezőn termesztik burgonyát, paradicsomalmát, paprikát és a vidékünkre jellemző és közkedvelt melanczánát: Solanum melongena L. (melanzana).
Kankalinfélék. Primula acaulis Jacq. és officinalis Jacq., Lysimachia vulagaris L. és punctata L. Anagallis arvensis L. a völgyek füves helyein bőven, Cyclamen europaeum L. erdős, bokros, árnyékos helyeken igen bőven fordul elő.
Erica carnea L. Grohóvan, Callluna vulgaris Salisb. a Recsina völgyben itt-ott, Vaccinium Myrtillus L. ugyanott erdős helyeken, különösen Lopaczán találhatók.
Acanthus longifolius Host, Fiume nyugati tengermellékén, bokros helyen kevés.
