Fertőző betegségek.

A Fiuméban előforduló fertőző betegségeknek utolsó tiz évi statisztikája szintén igen tanulságos.

170Bejelentett fertőző betegségek az utolsó évtizedben:

Év	Vörheny	Skarlát	Croup és Diphteritis	Influenza	Typhus	Cholera	Trachoma	Észrevétel
1886	45	25	22	–	67	260	–	260 bejelentett eset közül meghalt 164
1887	70	21	21	–	89	–	–
1888	8	11	43	–	45	–	1	Az első trachoma-eset
1889	–	21	53	–	47	–	2
1890	630	199	96	Erős influenza járvány	43	–	17	Még nem lévén köteles az influenza-esetek bejelentése, számbeli adatok nincsenek.
1891	–	29	93	–	18	–	27
1892	–	–	73	146	27	–	–
1893	437	75	145	–	39	–	67
1894	–	249	217	–	168	–	61	Vizvezeték épitése és utczák burkolása, tehát talaj fölforgatása
1895	–	–	122	–	148	–	118	Vizvezeték épitése és utczák burkolása, tehát talaj fölforgatása
1896	1226	17	99	–	23	–	21	Csak október 1-ig, tehát 3/4 évről szóló adatok

Bejelentett fertőző betegségek 1896-ban, havonkénti összeállitásban:

Január	14	3	12	–	8	–	2
Február	304	1	8	–	3	–	–
Márczius	706	2	4	–	1	–	2	Erős vörhenyjárvány
Április	154	3	18	–	1	–	1
Május	41	4	15	–	1	–	–
Junius	7	1	11	–	1	–	1
Julius	–	3	10	–	1	–	4
Augusztus	–	–	8	–	2	–	3
Szeptember	–	–	13	–	5	–	8

171A fenti táblázatból látjuk, hogy a kolera 1886-ban, amint végigjárta az egész országot, Fiumét sem hagyta bántatlanul. 27,000 lakosra jutott 260 bejelentett kolera-eset, tehát minden ezredik ember kolerába esett. Ezen 260 eset közül 164, tehát több mint 60%-a halállal végződött. Látjuk továbbá, hogy 1890-ben igen erős influenza-járvány uralkodott. Az influenza-esetek bejelentése akkor még nem lévén kötelező, a megbetegedések számokban ki nem mutathatók. Érdekes tanulságot meríthetünk azon tételünk igazolására, hogy Fiume egészségi viszonyaira káros befolyással van az idegenforgalom is abból, hogy pl. a trachoma (egyiptomi szemgyuladás) 1887-ig itt teljesen ösmeretlen betegség volt; már 1888-ban látunk (valószínüleg a dunántúli megyékből itt állomásozó honvédség körében) egy bejelentett trachoma-esetet, 1889-ben kettőt s igy tovább.

Ez a határozottan behurczolt baj azután oly nagyon képes elterjedni hogy pl. 1895-ben már 118 trachoma-esetet jelentettek be.

Hozzájárultak az ó-város rossz lakásviszonyai is a fertőző betegségek keletkezéséhez és elharapódzásához, különösen a gyermekvilágot pusztító fertőző betegségeknél. Érdekes végtére megtudni, hogy a tifusz leginkább éppen azon években, 1894-ben és 1895-ben terjedt el a városban, a mikor az összes fertőző betegségek közül különösen éppen a tifusz föllépésének meggátlására szolgáló vizvezeték és utcza-burkolat készült. De éppen az a tény, hogy a tifusz abban az évben mutatkozott hatalmasabban, mikor az egész város talajának fölforgatásával járó vízvezetéki csövek lerakása és az utczák burkolása történt, mutatja azt a veszélyt, melyet Fiume feltöltött területe magában rejt. Csak föl kellett bolygatni a baktériumok millióit tartalmazó, régi törmelékből és szemétből álló talajt, hogy az megfertőzvén a város kutforrásait és élelmezési czikkeit, előidézze a tifuszt, mely a vízvezeték és utczaburkolat teljes befejezése után csak két év mulva vesztette el járványszerű jellegét, amint ezt már a folyó évi bejelentett esetek számából látjuk.

A martinschizzai veszteglő intézet.
(Saját felvételünk)

Arcanum Újságok