Éghajlat befolyása.

Teljes szövegű keresés

Éghajlat befolyása.
Fiume egészségi viszonyaira legnagyobb befolyással van a tenger levegője. A tengerparti levegő ozonnal, párákkal és sórészecskékkel telt, egyenletes hőmérsékű s kisebb-nagyobb mértékben folytonos mozgásban van. Ozontartalma a szervezetünkben végbemenő oxidálást nagyban elősegíti és ez által az étvágyat fokozza, ami ismét erősebb táplálkozást von maga után. Ehhez járul még, hogy a nedves és sótartalmú levegő az idegek ellenálló képességét is növeli, úgy hogy joggal állíthatjuk, hogy a tengerparton való tartózkodás minden tekintetben erősítőleg hat. Növelik a tengerparti tartózkodás hatását az erős, Fiuméban nagyon is erős légáramlatok: a tengeri és szárazföldi szelek is, melyek némelykor oly erőszakosak szoktak lenni, hogy ezen klimához hozzá nem szokott és hozzászokni nem tudó, idegenből állandó tartózkodásra idejött emberek és egész családok kényszerülve vannak arra, hogy a várost végleg elhagyják. Különösen kétféle szél uralkodik, a metsző hideg, északkeleti szél, a bóra, mely réme a fázékony természetű benszülött fiumeinek, de nem a hideg szeleket hazulról ismerő anyaországbelinek és a másik meleg, egész idegrendszerünket elnyomó, a vele járó roppant nagy légnyomás következtében heves főfájást okozó, déli tengeri szél, a sirokko (scirocco), mely megint réme az akklimatizálódni nem tudó idegennek.
A hőfok maximális +35° C. és minimális –8° C. közt váltakozik. A levegőbeli csapadék a nagy víztömeg közelségénél fogva szintén jóval több, mint az anyaországban, különösen sűrűek és hosszantartók a tavaszi és őszi esőzések, de a talaj sziklás, száraz lévén, ezek a csapadékok általánosságban nem rontják a közegészségi viszonyokat.
Ha Fiuménak kiváltságos, exponált helyzetét tekintetbe veszszük, akkor 168egyáltalán kielégítőnek mondhatjuk egészségi viszonyait. Legjobban bizonyitja ezt az alanti táblázat, melyben 19 év halálozási eseteinek számát jegyeztük föl. Az itt uralkodó nagy idegenforgalomra való tekintettel a halálozási arányszámot, nehogy az idegeneknek halálesetei Fiume egészségi viszonyainak rovására essenek, csakis a városban elhaltak után számítottuk. A jelen 1896. évnek adatait csakis október hó 1-ig, tehát háromnegyed éven át vettük figyelembe.
ÉvFiumeMeghaltA városbanA kórházbanMindenÉszrevétel
lakosságánakösszesen(idegenek)1000 lakosra
számajut halott
187820.000 701 631 70 31.5
1879 20.000 768 690 78 34.5
1880 21.363 683 620 63 29.2
1881 21.400 651 600 51 28.0
1882 21.500 739 655 84 30.5
1883 25.000 860 746 114 29.2
1884 25.000 883 793 90 31.7
1885 26.000 918 818 100 31.5
1886 27.000 1173 968 205 35.8260 bejelentett
koleraeset közül
meghalt 164.
1887 28.000 908 765 143 27.3
1888 28.000 843 694 149 24.8
1889 28.000 843 727 116 25.9
1890 30.000 1238 1125 113 37.3Igen erős
influenza-
járvány.
1891 30.000 1003 935 68 31.1
1892 30.000 889 817 72 27.2
1893 32.500 1069 993 76 30.5
1894 35.000 1087 1015 72 29.3
1895 35.000 1025 961 64 27.4
1896 36.000 899 835 64 30.9Csak október
1-éig, tehát 3/4
évről szóló
adatok.
169A folyó 1896. év halálesetei havonként összeállitva:
A hónap neveMeghalt összesenA városbanA kórházban (idegenek)
Január8979 10
Február113 103 10
Márczius 189 181 8
Április 124 113 11
Május 91 87 4
Junius 81 75 6
Julius 79 74 5
Augusztus 56 53 3
Szeptember 77 70 7
E táblázatból látjuk, hogy Fiuméban minden 1000 lakosra átlag 30.2 halott jut. Ha tekintetbe vesszük, hogy 1886-ban az uralkodó kolerajárvány és 1890-ben pedig igen erős influenzajárvány következtében oly különösen nagy a halálozási arányszám és ezt a két évet az átlag kiszámításánál figyelmen kivül hagyjuk, akkor mondhatjuk, hogy Fiuméban minden 1000 lakos közül meghal 29.4.
Tekintetbe véve, hogy Magyarországon a statisztikai kimutatások szerint 1865-től 1881-ig minden 1000 élő után átlag 37.8 és 1881-től 1890-ig 32.6 halott jutott, tekintve továbbá, hogy hazánk fővárosának halálozási arányszáma is csak 1888 óta van 30.0 alatt és így Budapest egészségesebbnek mondható, mint Magyarország átlagosan véve, összehasonlítva most már Fiume halálozási arányszámát a budapestivel, mondhatjuk, hogy Fiume egészségügyi tekintetben nem áll sokkal Budapest mögött. Pedig volt idő, mikor Fiuménak egészségi viszonyai határozottan sokkal kedvezőbbek voltak a fővároséinál.
Mindamellett, hogy a rohamos fejlődéssel és a napról-napra szaporodó forgalom következtében Fiume egészségi viszonyai hanyatlást mutatnak, Fiume mégis egészségesebb, mint a legtöbb magyar város. Az alant fölsorolt nagyobb magyar városok halálozási eseteinek csak két évi statisztákáját birjuk, de az is elég fönti állításunk igazolására.
Minden 1000 lakos közül meghalt:
1888-ban 1889-ben
Fiuméban 24.8 25.9
Aradon 33.5 31.4
Brassóban 24.8 22.5
Debreczenben 31.0 27.4
Győrött 33.0 28.3
Kassán 30.4 28.1
Kolozsvárott 30.4 36.5
Miskolczon 32.0 32.9
Nagy-Váradon 39.6 38.4
Pécsett 1.25 35.2
Pozsonyban 38.4 32.9
Sopronban 24.4 22.2
Szegeden 26.524.5
Székes Fehérvárott 22.8 20.6
Temesvárott 38.9 32.7

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem