Zeng.
Zeng.
A Bocca di Segna, azaz Zengi-öböl medencéje körül, a Senjska draga vagyis a zengi völgyszakadék torkolatában regényesen fekszik a Fiuméval hajdan egy rangban állott szabad kikötő város: Zeng. A mikor Fiume még nem tartozott Magyarországhoz, ez volt csekély tengeri exportjának közvetítője, 346a míg a török invázió el nem vágta az anyaországtól. Zengen felül kezdődött a régi katonai határőrvidék, melybe 1777-ben Zenget is, szabad kikötővárosi jellegének fentartásával, bekebelezték. Ma Lika-Krbava-megye területén fekvő szabad királyi város, 500 házzal, 2800 lakossal. Székhelye a zeng-modrusi püspöknek és káptalannak, a járási hatóságnak, van szemináriuma, főgimnáziuma, kereskedelmi és iparkamarája.
Kikötőjét, mely két világító toronynyal és három molóval bír, a Lujza-út nagyeszű tervezője, Vukassovich altábornagy építette. A bora azonban itt borzasztó erővel szokott dühöngeni, úgy hogy a nagyobbszabású kikötő építése úgyszólván kárbaveszett költség lenne, mert nem adhatna biztos menedéket a hajóknak. A tengerparti közmondás is azt tartja a bóráról: A Fiume la nasce, a Segna la fiorisce, a Trieste la crepa. A bora Fiuméban születik, Zengben virágzik és Triesztben mulik ki.
Czirkvenicza. – A József-főherczeg szálló.
(Krapek H. felvétele.)
A város jellege egészen olyan, mint bármely parti városé: egy nagyobb tér körül csoportosuló keskeny görbe utczákból áll. A főtér keleti oldalán áll a XIV. században épült régi kastély, melyben valaha Zeng főkapitányai laktak; közel ide a papnevelő intézet; a tér közepén a városi vízvezeték kútja. Székesegyháza a Szűz Mária tiszteletére a XIII. század eleje táján épült. A főoltár alatt több püspök sírja van; az oltár mögött pedig XV. és XVI. századbeli okiratokat tartalmazó leveles tár. Érdemes megnézni Szt. Ferencz templomát is, mely 1558-ban épült román bazilika-modorban. Az oltárokat szép márvány szobrok, a templom falait zengi törzslakók nyugvó helyét jelző feliratos sírkövek díszítik.
