Városi beavatkozás.
Városi beavatkozás.
A gimnáziumnak s egyúttal a kereskedelmi akadémiának a város befolyása alól történt függetlenítése nehezebb dolog volt, mint a hogy első látszatra gondolnók. A város különösen arra alapította jogait, hogy az egész épülettömeg, melyben a gimnázium s a kereskedelmi akadémia van elhelyezve, az ő tulajdona s hogy szerződésileg biztosított joga van ez iskolák ügyeibe való beleszólásra. A város tényleg saját kiküldöttei, egy mérnök, 123egy gyógyszerész s egy iparos által akarta tanulmányi ügyekben a felügyeletet gyakoroltatni s a tanári állások betöltésénél is rendszeresen élt a hármas kijelölés jogával.
A gimnázium tekintélyére nézve azonban hátrányos volt először, hogy nem szakemberek, sőt gimnáziumot nem végzett férfiak az intézet tanulmányi ügyeibe avatkoztak, másodszor, hogy a város a hármas kijelölés joga által minduntalan meghiusította a miniszteriumnak a tanári kar fejlesztésére irányuló terveit.
Az iskola tanulmányi ügyeibe való illetéktelen beavatkozást Erődi egyszer s mindenkorra visszautasította; a bizottságot ily minőségében nem is bocsátotta be az osztályokba. A hármas kijelölés joga pedig alkalmat szolgáltatott arra, hogy a miniszterium a várossal az iskolaügyben végkép szakítson.
Történt ugyanis, hogy midőn Erődi a gimnázium igazgatását átvette, négy uj tanári állás betöltendő volt. A város minden gáncsoskodás nélkül ajánlólag terjesztette fel a pályázókat: Berghoffert a német, Fest Aladárt a történelem, Matisz Jánost a természetrajz és Riegler Sándort a mennyiségtan katedrájára. A minisztérium ki is nevezte a pályázókat azonnal (helyettesi évek nélkül) rendes tanárokká, mert Fest, Matisz, Riegler állásuk elfoglalása előtt két évet Olaszországban töltöttek.
Rigler János.
Egy év mulva ujra két tanárt küldetett ki Erődi Olaszországba: Szabó Samut a klasszikafilologia és Kőrösi Sándort a magyar és német nyelv tanszékére.
Midőn Szabó és Kőrösi Olaszországból visszatérve, a részükre fenntartott állásokra pályáztak, a városi Consiglio Scolastico nem ajánlotta őket kinevezésre s igy a miniszterium nem nevezhette ki őket rendes tanárokká. Szabó és Kőrösi egyelőre helyettes tanári minőségben voltak kénytelenek szolgálni. A város azzal okolta meg elutasító végzését, hogy a folyamodó tanárok a római egyetemről hoztak olasz nyelvi ismereteiket igazoló bizonyítványt; már pedig az olasz egyetemeken könnyű diplomát szerezni.
Ekkor elrendelte a miniszterium, hogy a pályázó tanárok az olasz nyelvből és irodalomból ujra, még pedig a budapesti egyetemen szerezzék meg a képesítő diplomát.
Az említett tanárok tehát ujra vizsgáztak, még pedig kitünő eredménynyel, de a város még sem vette föl őket a kijelölendők közé.
A város iskolai ügyeiben akkoriban Nacinovich városi asszesszor és Chierego mérnök voltak a vezérférfiak. Egyikök sem fiumei; mindketten magyarellenes érzelmüek s ma már nem is laknak Fiuméban.
A fiumei Consiglio Scolastico s a rappresentanza azonban gyanutlanul engedett a két agilis ember káros befolyásának.
