Kereskedelmi iskola története.
Kereskedelmi iskola története.
A fiumei állami felső kereskedelmi iskola a gimnáziumból, fejlődött ki. A hetvenes évek „áll. felső középiskolája” (reál-gimnázium) nem elégíthette ki sem a tudományos körök, sem a fiumei kereskedelmi világ igényeit.
A „felső középiskola” tehát visszaadatott eredeti rendeltetésének s „állami főgimnázium” czime alatt ismét a klasszikai műveltség hajlékává lett, a reálirányzat kielégitésére pedig állami kereskedelmi akadémiát szervezett a kormány, mely újabban „állami felső kereskedelmi iskola” nevet nyert.
Az intézet történetének részleteire nézve a felső kereskedelmi iskola igazgatója, Riegler Sándor következő részleteket közli:
Miután a város arra kötelezte magát, hogy a kereskedelmi akadémia fenntartásához évi 4000 frttal hozzájárul és alkalmas helyiségről és bebutorozásról gondoskodik, a királyi kormány biztositotta számára a tanárok kinevezésénél a hármas kijelölési jogot és az iskolai felügyelő bizottságban négy helyet, 1881-iki október 3-ika tüzetett ki az iskola megnyitásának napjául. Az uj intézet ideiglenes vezetésével Matcovich Pál, a volt felső középiskola tanára, bizatott meg.
A főfelügyelet a kir. kormányzóra volt bizva, a ki mint az intézet főigazgatója intézkedett az intézet adminisztrativ és személyes ügyeiben; mig a fontosabb ügyekben a m. kir. miniszterium döntött. A kir. kormányzó mellett volt a felügyelő bizottság, a mely rendesen hat tagból állott; még pedig kettő a városi képviselőtestület, kettő a kereskedelmi- és ipar-kamara és kettő a kir. kormány részéről. Ezen bizottságnak feladata volt ellátogatni az intézetbe, jelen lenni az előadásokon és vizsgálatokon és a tapasztaltakról a bizottság ülésén jelentést tenni.
Az intézet neve: „Fiumei m. k. állami kereskedelmi akadémia” volt. Az 1893-ik évben a III-ik osztály megnyitásával az akadémia teljes lett.
Tapasztalván időközben a kir. kormány, hogy intenczióinak a város által az állami iskola fölött gyakorolt felügyeletele nem felel meg, 1884-iki junius 24-én k 21336. sz. rendeletével dr. Erdődi Béla m. k. főgimnáziumi igazgatót nevezte ki kir. h. tanfelügyelővé, a mely kinevezés által ha nem is bontatott fel formailag a várossal kötött szerződés, de mindenesetre megszünt az akadémia ügyeibe való beavatkozása és abba maradt a felügyelő bizottság ténykedése. A felügyelő bizottság helyett a m. kir. kereskedelmi miniszter ezentúl évről évre biztosokat küldött ki, a kik az érettségi vizsgálaton jelen voltak s annak eredményéről a miniszteriumnak jelentést tettek.
Az 1889-iki év nyarán Matkovich Pál igazgató az ügykezelésben tapasztalt hiányok miatt állásától elmozdittatván, helyébe ugyanazon évi augusztus 27-én a miniszterium Riegler Sándor fiumei állami főgimnáziumi tanárt nevezte ki. Ugyanazon évben a miniszterium sok szülő óhajához képest megengedte a horvát nyelvnek és gyorsirásnak, mint rendkivüli tantárgyaknak tanitását. A tannyelv az olasz maradt, minthogy a tengerészetnek s a tengerpart helyi kereskedésének nyelve az olasz.
