Népiskolák állapota.
Népiskolák állapota.
A fiumei népoktatási intézetekről általában dr. Berghoffer József, Fiume néhai h. tanfelügyelője következő kimutatást állitotta össze:
Tényleg iskolába járt 1894–95-ben 4913, mely számba a helyben fennálló két állami középiskola (áll. főgimnazium és felső kereskedelmi iskola) tanulói közül csak a tanköteles karban lévők vannak betudva. (Az összes tanköteleseket nem irták össze a városban.) Az elemi mindennapi népiskolát látogatta 3642; még pedig 1770 fiu és 1872 leány. Az általános ismétlő iskolába járt 594, még pedig 367 fiu és 227 leány. Felső népiskolába 59, polgáriba 300, felsőbb leányiskolába 185. A felső kereskedelmi iskolát 8, az áll. főgymnáziumot 125 tanköteles korban álló tanuló látogatta.
Vallásuk szerint a következőképen oszlik meg a tankötelesek főösszege: róm. kat. 4698; görög kat. 4; görög keleti 15; ág. ev. 25; unitárius 3; izraelita 144.
119Anyanyelvük szerint volt 231 magyar, 242 német, 3132 olasz, 84 szlovén, 1224 horvát.
A népoktatás munkája összesen 93 tanteremben folyt. A 17 népoktatási tanintézet közül saját épületében 8, bérházban 9 volt elhelyezve. Faiskola, mely a Karszt alján oly fontos feladat megoldását készíthetné elő, egy iskola mellett sem létezett. Iskolakertje is csak háromnak, tornatere csak ötnek volt.
Népoktatási tanintézet müködött összesen 17. Jellegük szerint ezek közt volt 5 állami, 9 községi, két felekezeti (róm. kat.) és 1 egyesületi. Fokozatuk szerint 13 elemi, 1 felső népiskola, 2 polgári és 1 felsőbb leányiskola. Egyéb minőségük szerint volt 3 vegyes, 6 tisztán fiu- és 8 tisztán leányiskola.
A tanitás nyelvét tekintve az 5 magyar tannyelvü állami iskola kivételével a többi 12 népoktatási tanintézetben kizárólag olasz nyelven folyt az oktatás.
A tanitók száma a fiumei tankerületben 116 volt a lefolyt iskolai évben. Ezek közül 31 állami, 68 községi, 15 róm. katholikus és 2 társulati. Minőségre nézve volt 72 rendes és 44 segédtanitó. Nem szerint 45 férfi és 71 nő. Ez utóbbiak túlnyomó többsége abban leli magyarázatát, hogy különösen a község az elemi fiuiskolák alsó két osztályában tanitónőket is alkalmaz. A magyar nyelvismeret szempontjából e nyelvet anyanyelvi képességgel beszélte 18; szó- és irásban teljesen 13; keveset 5; semmit 80.
A népoktatási intézetek bevétele 1894–95-ben származott: 700 frt tandijból, 60,556 frt állami segélyből és járulékból, 66,957 frt községi járulékból, 873 forint egyházi segélyből és 451 frt egyéb vegyes forrásokból. E számokat összegezve, a jövödelem 119,537 frt.
Az iskolák kiadása következőképen oszlott meg: Rendes tanitók javadalma 71,520 frt; segédtanitóké 20,421 frt; fütésre, tisztogatásra és javitásra 11,162 frt; tantermek fölszerelésére 1634 frt; szegény tanulók segélyezésére 4081 frt; vásárlásra és tőkésítésre 8094 frt és végül vegyes kiadásokra 2625 frt.
