Áll. el. és felsőbb leányiskola.
Áll. el. és felsőbb leányiskola.
Az áll. elemi és felsőbb leányiskola az 1880/1. tanévben vált ki a fiuiskolából, midőn a miniszter Lakos Károlynét bizta meg az iskola igazgatásával. A leányiskolát eleinte az elemi iskola V. és VI. osztályával fejlesztették s csak később, Erődi tanfelügyelősége idején nyitották meg az első felső osztályt. 1884-ben nyerte az intézet a felsőbb czimet, eleinte csak másodrendü felsőbb leányiskolák tanterve alapján; Gross Leopoldina igazgatósága alatt, ki 1891 óta áll a leányiskola élén, emelkedett az intézet 1892-ben elsőrendü felsőbb leányiskola rangjára. Ugyanez évben az elemi iskola mellé kisdedóvót is szerveztek, különösen azon czélból, hogy a város jobb módu családjai is ilynemü intézetbe küldhessék kisdedeiket.
Az elemi iskola osztályai jelenleg túltömöttek: 70–80 leánygyermek egy osztályban. Nagy kár, hogy ily körülmények között nem vehetik föl mind a jelentkezőket az iskolába, mert tanterem hiányában nem állithatnak párhuzamos osztályokat; alkalmas bérhelyiséget pedig drága pénzen sem kaphatnak. E bajt a leányiskolának a Via Clotilde Superiorén épülő uj palotája mihamarább meg fogja szüntetni.
Hogy mennyire gyarapodott az áll. elemi leányiskola népessége, mutatja 19 évének statisztikája, mely szerint 1876–77-ben csak 20 növendéke volt, az 1894–95-iki tanévben pedig már 275. Az utóbbi évben a növendékek közt volt fiumei 162, vidéki 72, külföldi 41. Anyanyelvre nézve 48 magyar, 174 olasz, 32 német, 21 szláv.
Fest Aladár.
Az áll. felsőbb leányiskola 1882–83-ban 8 növendékkel kezdte meg a tanítást; 1894–95-ben már 185 volt a tanulók száma. Ez utóbbiak közül 46 magyar, 102 olasz, 24 német, 12 szláv.
