Fiume a zengi püspökség alatt.
Fiume a zengi püspökség alatt.
1787-ben Fiume elszakadt Polától, a zengi püspök alattvalója lett, s nemsokára a polai püspöki szék is megszünt. Bizonyos arbei Juras János volt az utolsó püspök, ki 1802. szeptember 19-én halt meg.
II. József 1789-ben úgy intézkedett, hogy – mintegy kárpótlásképen az elvesztett 15–16 plébániáért, – a fiumei főesperes Vinodolra is kiterjeszthesse ebbeli tekintélyét és ha a megyés püspöknek tetszik, Fiume legyen püspöki vikáriusság az egész modrusi egyházmegyében. De II. Józsefnek ez örök időkre adott rendelkezése nem sokáig tartott. 1810-ben Marmont franczia 99marsall, a franczia Illyricum kormányzója, Jesich püspök kivánsága szerint a modrusi főesperességet elkülönítette a fiumeitől.
A fiumei főesperességnek több plébániára vonatkozó fensőbbsége egyébiránt nem 1776-ból ered, hanem jelentékenyen régibb keletű; mert már 1740-ben jelentette a fiumei főesperes, hogy több plébánia fölött áll és mintegy 30,000 lélek tartozik joghatósága alá.
Fentebb említettük, hogy egy 1499-ből származó okmány a fiumei főesperest emberemlékezet óta egyes püspöki ténykedésekre feljogosítottnak nyilvánította és már a XII. században Castuától Bersezig ő rendelkezett.
Összegezve a mondottakat: Fiume egyházmegyei beosztás szempontjából ezen sorrendet követte: első püspöki helye ismeretlen; a második: Pedena; a harmadik: Pola; a negyedik vagyis jelenlegi: Zeng. Érseki fenhatósága volt: 1. Aquileja, 2. Görz, 3. Kalocsa, 4. Zágráb.
