Épitésmód.
Épitésmód.
Az épitésmód, mely szerint a kikötő müvei létesültek, következőkben foglalható össze:
Fiume. – A világitó torony belseje.
(Keresztmetszet a toronynak régebbi, a Mária Terézia-molon volt elhelyezéséről)
(Eredeti rajz)
A partok, molok és hullámgát kisebb kövekből és kőtörmelékekből álló u. n. vegyes anyaggal töltetnek fel, melyből egy köbméterre mintegy 1600–1800 mm. esik. Ez képezi mindegyik építmény magvát, melynek vízalatti lejtői az elmosatás ellen 3.5 m vastagságban nagy kövekkel (darabonként 3.3–2 tonna súlyú), u. n. természetes zömökkel burkoltatnak. Ez a lejtő a 0 víz, vagyis a legalacsonyabb apály szine alatt 6.5–7.5 m. mélységben megszünik s onnan 186kezdve úgy a rakodópartok és molók, valamint a hullámgátak 6 m. magasságban 4 sor úgynevezett mesterséges zömből (az elhelyezés végett 0.3–2 oldalrovátkával ellátva) készült 3.7 m. vastag falból s onnan a 0 víz színe fölött 2.72 m. magas faragott kőfalazattal építtetnek. A mesterséges zömök terméskőből és santorinföldből a munkahelyen felépített 3.70 m. hosszu, 2 m. széles és 1.5 m. magas négyszögű terméskőtömbök. Ebbe a falazatba vannak beépítve a megfelelő kötőhánkák és oszlopok, valamint a szükséges lépcsők is. A hullámgátak a nyilt tenger felől védő fallal is el vannak látva s e mögött a hullámok megtörése czéljából a 0 víz alatti 5 m. mélységből a hullámfal tetejéig érő, darabonként 2.5–3 m3 5 tonna súlyú kövekből álló 3.5 m. vastag természetes zömburkolattal láttatnak el. Ez építményekhez a kőanyagot a Fiume környékén levő bányákban fejtik s részint nagy és kis hajókkal, részint kocsikkal szállítják a hely szinére. 1872–1894. év végeig beépítettek összesen 15,929,702.1 millió tonna, vagyis mintegy 9 millió köbméter követ, mely a következő bányákból került ki:
Ezen időszak alatt felhasználtatott ugyanis:
| Feltöltési és kőhányási anyag | 15,929,702.1 tonna |
| Kiemelés és kotrás teljesittetett | 149,440.8 m3 |
| Mesterséges zöm felhasználtatott a partfalak alapfalaiban | 153,518.9 m3 |
| Ugyanott santorin- és cement beton | 22,174.3 m3 |
| Burkolt és terméskőfalazat készült | 64,849.8 m3 |
| Faragott kő elhelyeztetett | 6,605.9 m3 |
| Kövezet készült | 88,577.0 m.2 |
| Öntött vasalkatrész felhasználtatott | 339,209.9 klgr. |
| Kovácsolt vasalkatrész | 141,729.4 klgr. |
| Czölöpök | 1,467.7 m.3 |
| Czölöp beverés volt | 13,136.5 folyóm. |
A fiumei kikötő hullámgátja.
(Keresztmetszet.)
(Eredeti rajz)
A köveket a bányákban nagy és kis aknák, illetőleg tárnák segélyével fejtik, a robbantáshoz közönséges lőport, diorexint és dinamitot használnak. A nagy akna töltése 300–20,000 kgr. közt váltakozik, s az egy ily nagy akna segélyével robbantott anyag néha meghaladja a 60–80 ezer tonnát is. Az 1872–1893. időszakban a nagy kőbányák robbantási eredménye a következő volt:
1871.542,38 kis akna 477,491 kgr. robbantó anyaggal 3.925,777 tonna kő
415 nagy akna 1.151,848 kgr. robbantó anyaggal 2.939,609 tonna kő
A nagy aknáknál egy köbméter anyag termelésére átlag 0.39 kgr. robbantó anyag kellett.
A kikötő vízmélysége a rakodópartok és molók mellett 6.5–7.5 m., úgy hogy a legnagyobb tengeri hajók is a part mellé állhatnak s közvetlenül rakodhatnak, minélfogva Fiume az elsőrangú tengeri kikötők közé tartozik.
Magának a kikötőnek, a tárházak és egyéb felszerelések kivételével az építése 1873-tól 1894. év végéig összesen mintegy 20 millió forintba került.
