Sertéstenyésztés.
Sertéstenyésztés.
A megye sertéstenyésztése fejlettnek épen nem mondható, noha a vármegyében nagyon sok olyan terület van, a mely sertéstenyésztésre alkalmas. A sertésállomány 18,874 dbból áll, a melynek legnagyobb része a kisgazdák kezén van, a kik minden tenyészirány nélkül, űzik az állattenyésztésnek ezt a jövedelmező ágát. A 100 holdon felüli birtokosoknál csak 2480 db sertést írtak össze. Ez az aránylag kis szám egyrészről a sertésvész pusztításának, másrészről annak tudható be, hogy mind az esztergomi, mind a Budapesthez közel eső falvak hentesei is Kőbányán vásároltak, a mi a tenyésztésre nagyon is bénítólag hat.
A kisgazda kezén lévő tenyészanyag semmiféle fajtához nem tartozó, – semmiféle tenyésziránynak meg nem felelő keverékből áll, de a nagyobb gazdaságokban tiszta vérben tenyésztik a mangaliczát és a kisjenei sertésfajtákat. A legutóbbi időben egyes gazdák próbát tettek az angolhússertésekkel, a melyek közűl különösen a yorskhirei és annak keresztezései váltak be.
A vármegye sertéstenyésztésének javítása czéljából, az állam 1901-ben 8 db kant osztatott ki a vármegye egyes községeiben.
A vármegye területén levő sertéstenyészetek közül megemlítendő Reviczky Károly bikoli gazdaságában sok költséggel fenntartott kisjenei fajtájú tenyészete, valamint Kobek Kornélnak a vármegye területén a legnagyobb (671 db.) sertéstenyészete Bátorkesziben.
A sertésbetegségek közűl, – leszámítva az országszerte dühöngő sertésvészt, – még a sertésorbáncz szokott kisebb-nagyobb mértékben fellépni.
