Gyümölcs.
Gyümölcs.
A mi a gyümölcsfatenyésztést illeti, e tekintetben sem állunk jobban, úgy hogy elmondhatjuk, hogy vármegyénkben a gyümölcstermelést senki sem űzi üzletszerűen, kivéve az Esztergom város határában levő s a gazdasági egyesület kezelése alatt álló telepet; pedig vármegyénk nagy része alkalmas a legkiválóbb, a legnemesebb fajú gyümölcsök termelésére. Hogy mindennek ellenére gyümölcstermelésünk oly alacsony nivón áll, annak oka főleg a kisgazda tájékozatlanságában és az értékesítési viszonyokban rejlik.
Mindamellett örömmel említem fel, hogy mégis van a vármegye területén olyan haszonkertészet, a melynek jó híre nemcsak Magyarországon, de már a külföldön is ismeretes; ez a Gerenday-testvérek piszkei kertészete. E kertészet főczélja: a legkülönfélébb fenyőnemek tenyésztése eladásra. Kertjükben, a mit nagy költséggel és szakértelemmel rendeztek be, majd minden kultivált fenyőféleség feltalálható, melyeknek egyes kiválóbb fajtáit külföldről, a legjobb kertészetekből drága pénzen szerzik meg, hogy itt elszaporítsák. A több százra felmenő fenyőféléket nemcsak mag, hanem oltás útján is szaporítják. Különös gondot fordítanak arra, hogy a kertészetükből kikerülő facsemetéket a lehető legkülönbözőbb talajviszonyok között is jól tenyészszenek, a mit tényleg el is értek, a mennyiben, – mint a tapasztalat bizonyítja, – a Gerenday-kertészetből kikerülő facsemetéknek majdnem 100%-a megfogamzott a kiültetés után. A facsemetéket, mielőtt végleges helyükre kiültetnénk, 3–4-szer átültetik, a melylyel 101a gyökérzetnek a különböző talajviszonyokhoz való alkalmazkodási képességét növelik. E kertészet látja el a székesfőváros fenyőfaszükségletének nagy részét.
Esztergom vármegye kertészetének mintegy különlegessége a badeni szagosmeggyfának a tenyésztése. Ezt a fanemet, melynek hajtásait különféle műipari czélokra használják fel, a vármegyében Vimmer Ferencz, a kiváló pomologus Búcson kb. 12 k. holdon, Vimmer Béla és Imre földbirtokosok Karván kb. 20 holdon és az Oltossy testvérek Esztergomban kb. 30 holdon termelik.
A legelső badeni szagos meggyest a vármegyében Oltossy Pál 48-as honvédszázados ültette, a ki egyszersmind a meggyfatermékek egy részének feldolgozására gyárat is alapított. Évenként az összes meggyesekből előállítanak mintegy 5–800,000 db. botfát különféle nagyságban, vastagságban és értékben. Megemlíthető, hogy az Oltossy testvéreknek az esztergommegyei telepeiken kívül van még Fegyverneken 40 holdas és Monfalconeban (Triest mellett) 300 k. holdas meggyese, a mely területek termékeit főleg külföldön értékesítik.
Esztergom vármegyében 1896-ban az országos összeírás szerint volt: almafa 24,000 db., körtefa 36,887 db., cseresznyefa: 23,837 db., meggyfa: 22,667 db., őszi baraczkfa: 44601 db., kajszínbarackfa: 16,220 db.; szilvafa: 119,671 db.; diófa 21,504 db.; mandulafa 2,387 db.; gesztenyefa 232 db.; eperfa: 37,847 db.; összesen: 249,857 db. gyümölcsfa.
A gyümölcstermelés előmozdítására jó hatást gyakorol az „Esztergomi gazdasági egyesület” vezetése alatt álló gyümölcstelep, valamint a marosi gyümölcskereskedők, a kik évente, mint azt a szőlőszet rovatában is felemlítettem, Esztergom vármegye szőleiből mintegy 700 q. szőlőt vesznek meg.
