Vármegyei tüntetések.
Vármegyei tüntetések.
A prímás 1860 deczember 21-én tett jelentést az értekezlet eredményéről, azonban a képviselőválasztásokat mégsem az 1848-iki törvények, hanem az ezek alapján kidolgozott szabályzat szerint rendelték el. (Millen. Tört. X. 566–567.) Az 1861 február 17-én kibocsátott legfelsőbb kézirat április 22-ére hívta össze az országgyűlést. Ezt megelőzőleg a vármegyék és a kormányhatóságok között megkezdődtek a torzsalkodások. A vármegyék felhasználták a szabadabb mozgást, s csakhamar tüntettek a hatalom ellen. Ily tüntetésszámba ment, hogy egyes vármegyék és városok, – mint Esztergom városa is, Besze János indítványára, – Kossuth Lajost és Klapka Györgyöt bizottsági tagúl választották. 1861 január 12-én báró Vay és Zsedényi ellenjegyzése mellett, terjedelmes leírat érkezett a vármegyéhez és a városhoz, a melyben kemény leczkét kaptak a törvényhatóságok, egyúttal eltiltattak hasonló választásoktól. A leirat ezenkívül több más rendelkezést tartalmaz az adóbehajtások dolgában.
Ennek következtében Esztergom városa január 22-én törölte a bizottsági tagok sorából Kossuth és Klapka neveit. A vármegye a január 21-én tartott közgyűlésen foglalkozott e leirattal, melyre a Palkovics Károly első alispántól szerkesztett felirattal válaszolt. Közöljük egész terjedelmében e feliratot, a mely erős jogérzettel, bölcs mérséklettel száll síkra ősi alkotmányunkért, s a mely annak idején országszerte méltó feltünést keltett:
