A trónváltozás.
A trónváltozás.
A trónváltozás után a helyzet teljesen megváltozott. A császári hadak fővezére, Windish-Graetz Alfréd herczeg, decz. 16-án megkezdi a támadást a határszélen felállított magyar seregek ellen, melynek vezérét, Görgey Artúrt, előbb Győrig, majd a Vértes hegységig szorítja vissza. A honvédelmi bizottmány mindamellett lázasan szervezi az ellentállást. Szinte nap-nap után érkeznek rendeletei az alispánhoz.
A decz. 2-án, tehát éppen a trónváltozás napján tartott közgyűlés ismét a katonaság kiállításával foglalkozik. A trónváltozásról az 1848 decz. 18-án tartott közgyűlésen értesül a vármegye közönsége, mely hazafias lelkesedéssel veszi tudomásul az országgyűlésnek e tárgyban hozott határozatát, valamint a honvédelmi bizottmánynak decz. hó 16-án kelt rendeletét, mely a vármegyét új, mozgó nemzetőrcsapatok toborzására, valamint népfelkelés szervezésére szólította fel; ezt intézkedés végett kiadták az alispánnak. Andrássy alispán ez 404alkalommal kijelentette, hogy maga áll a népfelkelés élére. Fekete Mihály kanonok 400 frtot ajánlott fel a nemzetőri és népfelkelői bakancsok készítésére.
A lelkesedést azonban csakhamar csüggedés és kétségbeesés váltja fel. Görgey decz. 27-én csakugyan elhagyta Győrt, és Tata felé húzódott. 29-én már Bicskére tette át főhadiszállását, a honnan a főváros alá vonult. Perczel Mórnak sem sikerült Mórnál feltartóztatni az ellenséget; csatát veszítve, szintén Budapest felé hátrált, majd mindaketten elhagyják a fővárost, miután a honvédelmi bizottmány jan. 1-én áttette Debreczenbe székhelyét. Esztergom ezzel teljesen ki volt szolgáltatva az ellenségnek. 1849 újév napja komor hangulatban kelt fel; eltűnt a vármegyéből a lelkesedés, mindenki aggodalommal és kétségbeeséssel tekintett a bizonytalan jövő elé.
