Ipar és kereskedelem a XVIII. században.
Ipar és kereskedelem a XVIII. században.
Az ipar és a kereskedelem a XVIII. század elején még igen fejletlen volt. Iparral tulajdonképen csak Esztergom városában találkozunk, a többi helységekben itt-ott lakó iparosok inkább csak mellékfoglalkozáskép űzték az ipart. 1715-ben a vármegyében 40, Esztergom szabad királyi városban 72 iparost és kereskedőt írtak egybe, míg 1720-ban a vármegyében csupán 13, a városban 63 iparost és kereskedőt vettek fel az összeírásba, jeléűl annak, hogy nem volt elégséges jövedelmük, a mely után adót lehetett volna kivetni.
Az 1715-ben Esztergom szabad királyi városban összeírt iparosok, az egyes iparágak szerint, a következőleg oszlanak meg: asztalos egy, borbély kettő, csizmadia hét, fazekas kettő, gombkötő kettő, gyógyszerész egy, kádár négy, kalapos egy, kerékgyártó kettő, lakatos kettő, kovács kettő, kőmíves egy, kötélverő kettő, mészáros négy, mézesbábos egy, pék egy, szabó tíz, szappanos egy, szíjgyártó kettő, szűcs három, takács, tímár, varga kilencz, boltos, kereskedő három.
A vármegye területén a legtöbb iparos Esztergom-Vízivárosban és Szenttamáshegyen lakott, jövedelmük azonban nagyon kevés lehetett, csupán az esztergom-vízivárosi takácsnál van feltűntetve, hogy évenként 500 rőf vásznat készít.
A vármegye területén az 1715. évi összeírásban a következő iparosokat találjuk: Bajna: egy csizmadia és egy kovács, Dorog: egy kovács, Esztergom-Viziváros: egy asztalos, két csizmadia, egy kovács, egy kőmíves, két mészáros, két mézesbábos, egy pék, egy szabó, egy takács, két varga, két egyéb iparos (ötvös), Nagyölved: két fazekas, Párkány: egy mészáros, Szentgyörgymező: egy szabó, Szenttamáshegy: két csizmadia, egy fazekas, egy kádár, két kőmíves, egy lakatos, hat szabó, egy szűcs, egy takács, egy varga, egy kardcsiszoló. (Magyarország Népessége a Pragmatica Sanctio korában.) Az itt elősorolt iparágakon kívül azonban még találkozunk más iparosokkal is; így az 1720. évi összeírásban előfordúl egy kőmetsző; Silz Pál, 1712-ben a város bírája és követe, kötélverő mester volt, ezenkívül voltak még harisnyakötők és mézesbábosok is.
