Miksa király.
Miksa király.
Miksa király uralkodása alatt (1564–76) Esztergom vármegye csak annyiban tartozott a király uralma alá, a mennyiben a királyi adórovók az adót kisebb-nagyobb mértékben be tudták hajtani. (Millen. Tört. V. 388–390.)
1569–1592 között tényleg béke volt; Miksa király a drinápolyi békét lelkiismeretesen megtartotta, de azért a török végeken szünet nélkül folytak a portyázások. Az esztergomi bég gyakran tett kirándulásokat Nyitra és Bars vármegyékben, de az érsekujvári őrség is szüntelen csipkedte a törököt. 1571-ben az esztergomi szandzsák bég levelet írt az akkor Érsekujvárt tartózkodó Verancsics Antal érseknek, hogy az érsekújvári őrséget a béke megtartására kötelezze. Musztafa szandzsákbégsége alatt 1574–75-ben az esztergomi várat kijavították; utóda Sinán bég Párkány építése körül szorgoskodott. (Velics, Török Defterek. II. 565.)
1584-ben Kielmann András, komáromi kapitány rajtaütéssel akarta Esztergomot megvenni, de a törökök, Piri szandzsákbég vezérlete alatt, hősiesen ellentállottak. (Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom Multjából.)
Piri szandzsákbég utóda, Szokolivics Mém bég, a kereskedés előmozdítása végett 1589-ben Kakaton, minden héten vásárt tartott, erről Pálffy Miklós pozsonyi és komáromi kapitányt is értesítette, különösen hangsúlyozván neki, hogy a vására jövőknek bántatlanságot biztosít. Bármely békés szándékúnak mutatta magát Mém bég, Pálffy még ebben az évben kénytelen volt ellene panaszt emelni, mert több falut elpusztított, 1590-ben pedig Thurzó Györgyöt és az érsekujvári őrséget Esztergom közelében megtámadta.
A mily sokat garázdálkodtak a törökök a vidéken, annál nagyobb gonddal őrizték meg az Esztergomban hagyott műemlékeket. A hódoltság alatt 1595-ig, 351az összes régi szobrok, képek mind meg voltak, mert a török vallásos tisztelettel őrizte azokat. Ellenben a győztes németek 1595-ben mindent elvittek vagy tönkretettek, a mihez hozzáférhettek. (Millen. Tört. V. 474.)
Esztergom látképe a XVII. században.
Esztergom ostroma. (1685.)
Esztergom várerőditései. (1756.)
Midőn a török Perzsiával békét kötött, a drinápolyi szerződés megújítására többé nem gondolt, így 1593-ban Magyarországon újból megkezdődött a háború. Isák esztergomi bég már eleve értesült erről, s a 2000-et meg nem haladó esztergomi várőrséget sietve megerősítette. 1594 kora tavaszán csakhamar megkezdődtek az ellenségeskedések. Gróf Pálffy Miklós márczius havában bevette Nógrád várát, honnan a győztes sereg Esztergom alá vonult. De a törökök ekkor már jól felkészülve fogadták az ostromló sereget, mig a budai basa Karali béget küldte segítségül, a székesfehérvári őrség egy részével; sebtiben védelembe helyezték a várat s a Szent Tamás-hegyet is megerősítették.
A keresztény sereg vezére, Mátyás főherczeg, azonban csakis gróf Hardegg Ferdinándra, e rossz hadvezére és gyáva katonára hallgatott, így a hadműveletek nagyon lanyhán folytak.
