Visszahatás.
Visszahatás.
Az 1789-ben támadt nemzeti visszahatás nemcsak a királyi biztosok tevékenységét bénítá meg, de a kedvező fordulatot vett hadjárat további sikereit is veszélyeztette. Ismét divatba jött a nemzeti viselet, mindenütt tüntetőleg magyarul társalognak, a Tisza István váradi házában tartott bálra (október hó) csak két tisztviselő jött német ruhában, a két alispán családostul nemzeti díszben jelent meg. (Millen. tört. VIII., 458.)
II. József ekkor akként szándékozott a helyzeten javítani, hogy a megyékhez fordult, és a megyegyűléseken tárgyaltatta a terményszállítás és az ujonczozás ügyét.
Bihar egybegyűlt rendei, Várad-Olasziban 1789. október 26-án tartott közgyűlésükben első sorban ellene szegülvén a politikai kérdések tárgyalását eltiltó rendeletnek, hosszú feliratban panaszolják el sérelmeiket, kijelentvén, hogy „ennyi baj 800 év óta nem érte az országot.” A subsidiumot illetőleg megjegyzi a vármegye, hogy a háború ügye az országgyűlés elé való, így azt megtagadják és behajtásától a tisztviselőket eltiltják. A katonaság részére szükséges élelem szállítását ugyan nem akadályozzák meg, feltéve, hogy a diéta mielőbb egybehivatik.
A nemzeti ellenhatás ily erős nyilvánulásával szemben még az erélyes Haller is tehetetlen maradt, noha a rendek előtt mindenkép igyekezett eddigi eljárását szépíteni.
II. József azonban a vármegye akarata ellen is keresztül akarta vinni az ujonczozást, jóllehet a vármegyei tisztikar eleve kijelentette, hogy az ujonczozás veszélylyel jár.
551Az országgyűlés egybehívását sürgető feliratra II. József 1789. decezbmer 7-én válaszolt a vármegyéknek. Ezzel kezdetét veszi József rendszerének megdőlése. Az általános európai helyzet is segélyére siet a nemzeti visszahatásnak. A biztos már elveszítette hatalmát, a földmérések és a házösszeírási munkálatok beszüntettetnek. Csakhamar hozzálátnak a régi rendszer megdöntéséhez. Hallert Bihar vármegye el sem akarta kir. biztosnak ismerni; itt Domokos Lajos volt debreczeni főbiró veszi kezébe a hatalmat.
1790. február 4-én összehívás nélkül jelennek meg a megye rendei. A tisztviselőket egyszerüen megfosztják hivataluktól s helyökbe új tisztviselőket választanak. A vármegye iratai magyarul adatnak ki. Február 10-én már híre járt, hogy a nemesség éjjelenként fegyvergyakorlatot tart. A február 16-án leérkező császári leiratot, mely a 4-ikén tartott közgyűlés határozatait megváltoztatja, a Páris patak hídján megégetik. Gróf Teleki Samunak, az új főispánnak senki sem adott lakást Váradon s midőn a városházán akart megtelepedni, a főbíró az összes kályhákat szétdöntette.
