Biharmegyei gazdasági egyesület.
Biharmegyei gazdasági egyesület.
A Biharmegyei gazdasági egyesületnek a gazdaság majdnem minden ágára kiható tevékenysége elismerést érdemel. 1843-ban alakult, elnyomatásunk korszakában tétlenségre volt kárhoztatva s csak az alkotmány visszaállítása után, 1868-ban kezdte meg újból működését. Az állattenyésztés terén nagy buzgalmat fejt ki, a szakértelem terjesztésén is eredményesen közremunkál, a kisgazdák oktatására a tél folyamán népes előadásokat rendez. Van szép, 20 holdas faiskolája, gyümölcsöse és szőlőtelepe. A faiskolában különösen azok a fajok szaporíttatnak, melyek a vármegyében nagyban való termelésre ajánlatosak. A csemeték igen kedvezményes áron kaphatók, mi a nemesebb gyümölcstermelésnek fejlesztésére üdvösen hat.
A vármegye Bihar-Diószegen, Nagyvárad városa pedig Nagyváradon amerikai szőlőtelepeket tartanak fenn, miáltal nagyban hozzájárulnak a régi híres és jól jövedelmező szőlőknek minél előbb való rekonstruálásához.
Szóval mindenki teljesíti kötelességét s vállvetve működik azon, hogy Bihar vármegyének áldott földje minél jobban meghálálhassa a gazda szorgalmát és verejtékét a haza üdvére és boldogságára!
***
Az egyes vidékek mezőgazdasági viszonyainak és az ott szokásos gazdasági és üzemrendszerek megvilágítására a következő nagyobb birtokok adatait közöljük:
Alsó-Lugos: gr. Zichy Jenő uradalma. Ide tartozik Alsó-Lugos, Felső-Lugos, Kövesd, Czigányfalva, Baromlak, Verzár, Szocset, Várviz, Közepes. Összterület 18.900 k. hold. Ebből kert és beltelek 62 hold, szántó 894, kaszáló 508, legelő 647, erdő 16,507, szőlő 50, és használhatatlan 231 hold. Az üzemrendszer különböző fordulókba beosztva. Magtermelés: lóhere, bükköny. A lótenyésztés lipiczai fajra terjed ki, marhatenyésztés erdélyi faj, és juhtenyésztés is van. Az uradalom honosította meg a Rézhegységben a szarvasokat, úgy hogy a mostani állomány már kb. 300 drb. Van itt pisztráng-tenyésztés is. Az erdőség szálerdőből és sarjerdőből áll. Szőlőfajok: erdei, juhfark, alanttermő, bakar és szerémi zöld rizling. A gyümölcsös kb. 25 hold, ujabb 20 hold azonban most van telepítés alatt. A munkaerőt a közel vidékről szerzik, napszámárak férfiaknál 66 fillértől 1.40 f.-ig, nőknél pedig 25–100 fillérig. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 8–12 korona.
Álmosd: Fráter Zoltán és Bay Sándor birtokai. A Fráter-féle birtok összterülete 700 m. hold. Ebből a szántóföld 600 hold, a többi kaszáló és legelő. Az üzemrendszer hármas 326forgó. Különleges termelési ágakra 24 k. hold van fentartva. Saját tenyésztésü lovai vannak; a marha-állomány 60 drb, sertés-állomány 200–300 között váltakozik. A munkaerőt helyben szerzi, a napszámárak férfiaknál 80–160 fillér, nőknél 50–100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 kor. m. holdanként. – A Bay-féle birtok 500 m. hold, csupa szántóföld. Váltórendszerben gazdálkodik. Magtermelés 40 m. holdon. Különleges termelési ágakra 26 k. hold van fentartva. Lótenyésztés Nonius és Furioso után kb. 11 darab. Sertéstenyésztés: mangalicza faj. A napszámárak és az átlagos földhaszonbér rendes.
Árpád: Markovits Kálmán örököseinek birtoka. Összterület 2400 k. hold. Ebből 1800 hold szántó, 450 hold erdő, a többi kaszáló és legelő. A gazdasági és üzemrendszer váltó és hetes forgó. Heremagtermelés 200 holdon. Szarvasmarha-állomány 200 drb magyar faj; sertésállomány 200 kocza és szaporulata, faj: fehér kondor. A napszámárak itt is rendesek.
Ártánd: Platthy Miklós birtoka. Ide tartozik Ártándon kivül a nagykerekihez tartozó Ádámi puszta. Összterület 1200 magyar hold. Ebből 300 hold kaszáló és legelő, a többi pedig szántóföld. A gazdasági és üzemrendszer hármas forgó; az ádámi birtok azonban bérbe van adva. Ártándon van lótenyésztés 5–6 darab félvér kanczától. A szarvasmarha-állomány kb. 50 darab nyugati faj. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknél 1 koronától kettőig, nőknél 80 fillértől 120 fillérig. A földhaszonbér itt m. holdanként 15–20 korona.
„Pardon”, báró Kőnigswarter Herman versenylova Kis-Szántón.
Fekete S. felvétele.
Bályok: gróf Károlyi Tibor uradalma. Haszonélvező gróf Károlyi Gyula. Összterület Bihar vármegyében 4955 hold. Ebből kert és beltelek 48 1/2, k. hold, szántóföld 1343, kaszáló 3321/2, legelő 4881/2, erdő 25791/2, szőlő 20, használhatlan kb. 95 hold. Magtermelés: bükköny, luczerna és takarmányrépa. A lótenyésztés angol telivérre terjed ki, míg az igáslovak félvérüek. Szarvasmarha-állomány 220 magyar és 20 siemmenthali. Erdészeti üzem 60 éves forgó, termék tüzifa. Szőlőfajok túlnyomóan bakar, továbbá erdei, olasz rizling és oporto. A gyümölcsösből 50 hold szilvatermelés kerül eladásra és szilvorium készítésre. Van vízi malom is, mely gőzerőre is be van rendezve. A munkaerő megyebeli, napszámárak férfiaknál 60–140 fillér, nőknél 40–100 fillér. A földhaszonbér e vidéken 6–12 koronáig terjed.
Bakonszeg: Nadányi Miklós birtoka, P.-Kovácsin, Györösön és Tóton. Összterület 1500 m. hold. Ebből 900 s hold szántó, 100 hold szőlő, a többi kaszáló és legelő. Üzemrendszer hármas forgó, magtermelés: luczerna 40 m. holdon. Marhatenyésztés magyar faj, 30 tehén szaporulata, sertéstenyésztés: mangalicza: 100 kocza és szaporulata. Szőlőtermelés 100 holdon. A munkaerőt helyben szerzi, a napszámáraknál az eddig felsoroltaktól lényeges eltérés nincsen, az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 14–20 korona.
Berettyó-Ujfalu: ifj. Móritz Pál és Vécsey Lóránd birtoka. Ide tartozik Somota puszta is. Összterület 1020 m. hold. Ebből 800 hold szántó, 8 hold kert és beltelek, a többi pedig kaszáló és legelő. Szabad gazdálkodás. Tekintve, hogy a birtok most jött házi kezelésbe, az állattenyésztés még csak most rendszeresíttetik. A munkaerőt helyben és Péterszegen szerzik, a napszámárak férfiaknál 80–200 fillér nőknél 40–120 fillér. Az átlagos földhaszonbére vidéken 12–26 korona. Szilágyi Jenő birtoka Kettős pusztán és Berettyó-Ujvaluhoz tartozik. Hozzá tartozik még a nadányteleki, csujafalvai, és kövesegyházi birtokrész is. Összterület 1500 m. hold. Ebből kert és beltelek 20 m. hold, szántóföld 1000, erdő 50, a többi pedig kaszáló és legelő. Üzemrendszer részben hármasforgó, részben szabad gazdálkodás. 190 holdon lóherét, luczernát és bükkönyt termel. Magyar-faju szarvasmarha-tenyésztés: 40 tehén és szaporulata, mely kb. 108-ra rúg. Sertéstenyésztés kb. 60 kocza és 300 malacz, szőke mangalicza.
327Bihar-Diószeg: gróf Zichy Tivadar uradalma. Diószegen kivül ide tartozik Vedres-Ábrány, T.-Ábrány, N.-Léta és Királyi. Összterület 6846 k. hold, ebből kert és beltelek 13, szántóföld 5552, kaszáló 869, legelő 971 1/2, erdő 1726 és szőlő 63 hold. Az uradalom dohányt 18 holdon termel. Van gőzhengermalma 4 kőre és vízi malma szintén 4 kőre. Lótenyésztés angol félvérménes, marhatenyésztés gulyabeli 216, igás 278, magyar faj; juhállomány 4640, merinó; sertésállomány 555 körül, fekete Szunyogh-féle faj. Erdészeti termék csupán tűzifa. Szőlőfajok: bakar, olasz és rajnai rizling, tramini, erdei borszőlő, portugisi, jaquet, berbemont. Munkaerő megyebeli, napszámárak: férfiaknál 80–140, nőknél 60–100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 korona.
Bihar-Torda: Stern Frigyes birtoka. Ide tartozik Fekete-Bátor is. Összterület 5500 hold, ebből szántó 4200, a többi pedig kaszáló és legelő. E birtokon váltógazdaság folyik. Lóállomány csupán Tordán 50 drb magyar faj, Bátorban 40 drb., szarvasmarha, magyar gulyabeli 350, jármos 230, nyugati 90, juh 1600 fésüs, sertés 200 kocza és szaporulata. Tejgazdaság is van, honnan évenkint kb. 35,000 liter kerül eladásra. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál: 80–200, nőknél: 25–100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 16 korona.
Csegőd-puszta: gróf Tisza Kálmán birtoka. Öszterület 2200 m. hold és azonkivül Arad vármegyében 1800 hold. A csegődiből 1500 hold szántó, 600 erdő, a többi legelő. Gazdasági és üzemrendszer: belterjes váltógazdaság. Czukorrépa-termelés 240 k. holdon, cziroktermelés 30 m. holdon. Az uradalomban rendszeres Nonius-tenyésztés van, de a ménes nem itt, hanem Arad vármegyében van. Marhaállomány 350, magyar faj. Juhállomány 4000 darab, merino. Sertésállomány 600 darab, mangalicza. Az egész birtokterület erdőirtás. Az uradalmon 11 kilométer hosszú mezei vasút vonul végig. Rendes vadaskert, melyben a vadállomány őz, nyúl, fáczán. A munkaerőt állandó évi cselédek képezik, továbbá munkások a vidékről és nyáron kb. 200 munkás Felsőmagyarországból. Napszámárak férfiaknál 80–200 fillér, nőknél 60–120 fillér.
Báró Kőnigswarter Herman versenyistállója Kis-Szántón.
Fekete S. felvétele.
Darvas: Csapó Dezső birtoka. Összterület 572 m. hold. (Szilágymegyében külön 300 m. hold). A darvasi birtokból 400 hold szántó, 12 hold szőlő, a többi kaszáló és legelő. A gazdasági és üzemrendszer forgó és váltó. Arabs fajú lótenyésztés, állomány 30 drb; magyar fajú marhatenyésztés, a gulyabeli marhák száma 100; magyar fésüs juhtenyésztés, állomány 600; fehér kondor mangalicza-tenyésztés, állomány 50–60 anyakocza és szaporulata. Borászat 12 holdon. A munkaerőt helyben és Csökmőn szerzi. Napszámárak férfiaknál 80–300 fillér, nőknél 60–160 fillér. Átlagos földhaszonbér m. holdanként 16–24 korona.
Derecske: Leitgeb Imre gazdasága. Összterület 512 hold, ezen kivűl Hajdu-megyében 560 hold. Ebből kert és beltelek 54, szántó 722, kaszáló 169, legelő 43, nádas 26 és használhatatlan 48 hold. Az üzemrendszer váltógazdaság zöld ugarral. 80 holdon czukorrépa és 96-on dohány. Angol félvér lótenyésztés a katonaság számára, magyar faju szarvasmarha-tenyésztés. Sertés: szalontai faj. A munkaerőt helyben és vidéken szerzi, napszámárak férfiaknál 100–240 fillér, nőknél 70–180 fillér. A földhaszonbér e vidéken 24–36 korona.
Ér-Adony: Szilassy Ottó birtoka. Ide tartozik Ér-Tarcsa is Összterület 840 k. hold, ebből kert és beltelek 12, kaszáló és legelő 140, szőlő 20 és nádas 40. Lóállomány 30, magyar faj: szarvasmarha 120, magyar és pinzgaui; juh 400 merinó; sertés 200 angol és mangalicza keresztezés. Szőlőfajok bakar, erdei, bihari, rizling és burgundi. Gyümölcstermelés is van és évenként kb. 500 koronáért kerül eladásra. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál: 100–240 fillér, nőknél: 60–140 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. holdanként 20–24 korona.
328Érkenéz: Szlávy József birtoka. Összterület 3000 m. hold, ebből kert és beltelek 80, kaszáló és legelő 80, erdő 98, szőlő 25, a többi pedig szántóföld. A gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Lóállomány 30 drb. félvér és magyar faj; szarvasmarha 450 drb. magyar faj; sertés 50 kocza és 100 malacz, fehérszőrü faj. A munkaerőt helyben szerzik, napszámárak férfiaknál 1–2 korona, nőknél 60–120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 10–12 korona, kicsiben 18 korona.
Ér-Semjén: Szunyogh Zsigmond és Fráter Béla birtokai. A Szunyogh-féle birtok összterülete 2800 m. hold, ebből 2200 hold szántó, 16 k. hold szőlő, a többi kaszáló és legelő. A birtokon szabad gazdálkodás folyik. Magtermelés 150 m. holdon. Különleges termelési ágakra 20 k. hold van fentartva. Lótenyésztés angol félvér, állomány 80 drb; magyar keresztezésű szarvasmarha-tenyésztés, állomány 320 drb. Sertés állomány 1200 drb. Szunyogh-féle fekete keresztezés. Gazdasági ipar: gőzmalom és napraforgóolaj-ütés. A munkaerőt a vidékről szerzi. Napszámárak férfiaknál 60–200 fillér, nőknél 50–120 fillér. Az átlagos földhaszonbér, homokos területnél 10 korona, fekete földnél 16 korona. – A Fráter-féle birtokhoz tartozik Terebes, Lüki, Kohány, Szunyogd és Tarcsa. Összterület 1300 m. hold. Ebből szántóföld 800 m. hold, szőlő 23 hold, a többi kaszáló és legelő. A gazdasági üzemrendszer hármas forgó. A birtok bérbe van adva.
Érmihályfalva: Lovass Sándor birtoka. Ide tartozik még Nagy-Kágya és Jankafalva. Összterület 1200 m. hold, ebből 300 hold kaszáló és legelő, 40 hold szőlő, a többi pedig szántó. A gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. 12 lipiczai és angol fajú ló; a marhaállomány 100 drb. magyar faj; sertés állomány 300 drb szürke mangalicza. Borászat 40 holdon. A munkaerőt helyben szerzi, a napszámárak rendesek, az átlagos földhaszonbér m. holdanként 10–20 korona.
Gálos-Petri: Özv. Dráveczky Gyuláné birtoka. Ide tartozik Hídköz puszta is. Összterület 1500 m. hold, melynek legnagyobb része szántóföld. A gazdasági és üzemrendszer hármasforgó. Magtermelés 60 m. holdon. Lótenyésztés magyar faj; szarvasmarha-állomány 100 darab magyar faj; juhállomány 500 darab fésüs, egynyiretü; sertés-állomány 100 darab szőke. A munkaerőt helyben szerzi, a napszámárak rendesek, az átlagos földhaszonbér e vidéken 14 korona.
Geszt: gróf Tisza István uradalma. Ide tartozik Geszten kívül Vátyon, Ta-Radvány, Mező-Gyán, Gyanté, Sarkad-Keresztúr, Varsányhely, Kágya. Összterület 20,000 m. hold, (ezenívül Pest- és Szatmármegyében 6000 m. hold). Kert és beltelek 40, szántóföld 9000, kaszáló 1800, legelő 6000, erdő 400, szőlő 700 és nádas 400 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer: forgó, ugartartás nélkül, a fekvések és a földminőség szerint. Magtermelés: lóhere, bükköny, repcze 500–600 m. holdon. Czukorrépa 200 k. holdon; czirokkal próbatermelés 20 holdon. Erdészeti üzem: 80 éves forda, termékek: tüzi-, épület- és gazdasági szerszámfa. Szőlőfajok: bakar, erdei és olasz rizling. Lótenyésztés: angol telivér és félvér: 40 kancza, 2 mén és kb. 50 növendék, összállomány kb. 200 drb. Marhatenyésztés: bonyhádi-siemmenthali keresztezés: 20 tehén, 1 bika és szaporulata. Azonkívül kb. 250 drb igás, magyar faj. Tinónevelés: 2–3–4 éves, évenként 80 drb. Juhtenyésztés: fésüs, gyapjas, 1500 anyabirka, 60 kos és szaporulata. Sertéstenyésztés: feketeszőrű, 200 fekete kocza és szaporulata. Gyantán 12 km. iparvasút, lőerőre. A munkaerőt helyben és a felvidékről szerzik. Napszámárak férfiaknál 80–120 fillér, nőknél 50–160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 kor.
Gégény: ifju gróf Zichy Ödön uradalma. Összterület, mely 13 községre oszlik 35225 katasztrális hold (ezenkivül Fehér-megyében 3320 hold). A biharmegyei birtokból kert és beltelek 40, szántóföld 682, kaszáló 1965, legelő 4017, erdő 29181, szőlő 8, nádas 2 1/2, használhatatlan 435 katasztrális hold. A gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Az állatállomány az uradalomnak megfelelő számu. Az erdő túlnyomóan bükk és kisebb mennyiségben tölgy és fenyő. Forda: 80 éves. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál 80–160 fillér, nőknél: 60–80 fillér. A földhaszonbér e vidéken 6 és 12 korona között változik.
Henczida: Évaaklán özv. Balásházy Bertalanné birtoka. Összterület 1500 m. hold. Ebből szántóföld 1000 m. hold, a többi kaszáló, legelő és erdő. A gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Magtermelés kb. 200 holdon. A birtok bérbe van adva. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 14–16 korona m. holdanként.
Henczida: Kődomb pusztán Miklóssy Ferencz birtoka. Összterület 2400 m. hold. Ebből szántóföld 1000 hold, erdő 200 hold, a többi kaszáló és legelő. Szabad gazdálkodás. Magtermelés 50 m. holdon. Lótenyésztés: állomány 30 drb arabs és Hackney; szarvasmarha-állomány 300, magyar és ulteni keresztezés; juhtenyésztés 500 drb angol czigája keresztezés, sertéstenyésztés kődombi mangalicza-faj. A munkaerőt Henczidán és a környéken szerzi, a napszámárak rendesek, az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 korona.
Hosszúpályi: Szártóry Dezső birtoka. Összterület 700 m. hold. Ebből kert és beltelkek 8, szántóföld 500, erdő 20, szőlő 4 1/2, a többi kaszáló és legelő. A birtok egy része bérbe van adva. Az üzemrendszer hármas forgó. Különleges termelési ágaknak 30 k. hold van fentartva. Eladási piacz Debreczen. Kisebb angol félvér-lótenyésztés. A munkaerőt helyben szerzi, a napszámárak rendesek, az átlagos haszonbér m. holdanként 16 korona. Ugyanitt van Brüll Alfréd birtoka, melynek összterülete 6784 k. hold. Ebből kert és beltelek 387 k. hold, szántóföld 3613, kaszáló 767, legelő 828, erdő 965, szőlő 28, nádas 207 k. hold. A gazdasági és üzemrendszer négyes váltó. Magtermelés 300 k. holdon. Dohány 250 holdon. Félvér angol lótenyésztés, állomány 80 drb; magyar szarvasmarha-tenyésztés, állomány 730 drab; fésüs juhtenyésztés, állomány kétezren felül; mangalicza-sertéstenyésztés, állomány 600 drb. A munkaerőt helyben szerzik, napszámárak férfiaknál: 100–200 fillér, nőknél: 80–120 fillér. Az átlagos földhaszonbér k. holdanként e vidéken 20 korona.
Inánd: Markovits Antal birtoka. Ide tartozik a kisteleki és a madarászi puszta is. Összterület 3600 k. hold. Ebből 2600 szántó, 40 k. hold erdő, a többi pedig kaszáló és legelő. A gazdasági és üzemrendszer váltó és hetes forgó. Magtermelés: heremag 300 k. holdon. Magyar és nyugati marhatenyésztés, állomány 600 drb. Rendszeres tejgazdaság. Vajgyártás 329picardiai rendszer szerint. Erdészeti üzem 80 éves forda. Nagy kiterjedésű gyümölcskertészet; kb. 2000 drb. gyümölcsfa, melyek között a batul mintegy 800 fával van képviselve; továbbá körte, szilva és baraczk. A munkaerőt helyben és Belényes vidékén szerzik. Napszámárak rendesek, az átlagos földhaszonbér a vidéken 16 korona.
Kis-Szántó: báró Königswarter Herman uradalma. Ide tartozik Kis- és Nagy-Szántó, N.-Kereki és Gyapju. Összterület 7200 hold. (ezenkivül Békésben 7000 hold). A bihari uradalomban kert és beltelek 50, szántóföld 5470, kaszáló 460, legelő 480, erdő 340, szőlő 10, nádas 50 és használhatatlan 150. Magtermelés: lóhere 300 holdon. Különleges termelési ágak, dohány 100 holdon, len 200 holdon. Nagyszabásu angol telivér lótenyésztés, továbbá félvér és lipiczai. Első rendű verseny-istálló. Lóállomány: 165; szarvasmarha: 700, ezek közül az igások egyrésze magyar, a tehenészet és növendékmarhák bonyhádi és siementhali keresztezések; juh 3700 hazai fésüs; sertés 2000 kondor. Tejgazdaság is van, honnan Nagy-Váradon 1800 hlt. értékesítenek. Az erdő nagyrészt tölgyes, kevés fenyves és fűzes. A szőlő uj telepítés. Gazdasági ipar: malom egy kőre és egy hengerre. A munkaerőt helyben, Csabán és B.-Hunyadon szerzi. Napszámárak férfiaknál: 80–240, nőknél: 30–120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 14 korona.
A Szunyogh-féle pocsaji ménes az itatónál.
Fekete S. felvétele.
Madarász: Sternthal Adolf birtoka. Összterület 1700 katasztrális hold, (azonkívül Arad-megyében ugyanennyi). A bihari birtokból kert és beltelek 16, szántó 1000, kaszáló 400, legelő 275 és szőlő 9. A gazdasági és üzemrendszer váltó. A birtokon czukorrépát is termelnek. Ló és szarvasmarha magyar faj. Sertés bakonyi. Szőlőfajok bakator és erdélyi. A munkaerőt vidékről szerzik. Napszámárak férfiaknál: 120–360 fillér, nőknél: 40–160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken katasztrális holdanként 18 korona.
Margitta: A mölki apátság uradalma. Ide tartozik Papfalva is. Összterület 11,000 katasztrális hold. Ebből Margittán kert és beltelek, utak, udvarok 121 m. hold, szántó 2202 1/2, kaszáló 933 1/2, legelő 290 1/2, erdő 1948 1/2, szőlő 40, gyümölcsös 17 hold; a gazdasági és üzemrendszer váltó. Az uradalom kb. 500 m. hold területen lóherét és fűmagot termel. Lótenyésztés vegyes faj, a marhatenyésztés siementhalira terjed ki, a tenyészállatok száma 35, az egész állományé 600, ezek közül hizlalás alatt áll 80; juhtenyésztés 2000 első rendű fésüs, sertéstenyésztés 1000 mangalicza. Van tejgazdaság is, honnan naponként kb. 100 liter kerül eladásra. Erdészeti üzem 40 és 80 éves forda, termékek tüzifa és műfa. Szőlőfajok: rajnai rizling, tramini, zierpfandler és erdei fehér. A gyümölcsösből évenként 100 mm. baraczk kerül eladásra. Van gőz- és turbinás malom is 3 hengerre és 4 kőre; ezenkívül téglaégetés kb. félmillió drb évi termeléssel. A munkaerőt helyben, vidéken és Turócz-megyéből szerzik. Napszámárak férfiaknál: 70–240, nőknél: 60–100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 10–12 korona m. holdanként.
Marcziháza: Világhy Nándor birtoka. Ide tartozik Pánt puszta is. Összterület 1336 katasztrális hold. Ebből kert és beltelek 6 katasztrális hold, a többinek a fele szántó, másik fele pedig kaszáló és legelő. Szabad váltórendszer 25% évi trágyázással. Heremagtermelés 100 m. holdon. Lótenyésztés Furioso, 8 anyakancza és szaporulata. Magyar marhatenyésztés, állomány 190 darab. Fehér mangalicza sertés-tenyésztés: 100 anyakocza és szaporulata. A munkásokat helyben és a bihari hegyek közül szerzi. Napszámárak férfiaknál 80–240 fillér, nőknél 60–120 fillér. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 17 korona.
Mező-Telegd: Telegdy József uradalma. Összterület 10,000 m. hold, ebből kert és beltelek 80, szántó 3600, kaszáló 300, legelő 1000, szőlő 2, a többi erdő. A birtokon szabad gazdálkodás folyik. Magtermelés kb. 300 holdon, lóhere, bükköny és repcze. Lótenyésztés 330lipiczai állomány 64, szarvasmarha 220, tiszta pintzgaui és ilyen keresztezés, sertés 600, fehér szőrű mangalicza. Van tejgazdaság is, honnan naponként kb. 50 liter kerül eladásra. Erdészeti üzem a cserzésre alapított vágásoknál 20 éves forda, a többieknél 60 éves, termékek talp-, tüzi- és szerszámfa. Van szeszgyár is 5 hektoliter napi termelésre. Gőzeke-szántás és villamos világítás. A munkaerőt helyben és vidéken szerzik, napszámárak férfiaknál 80–200 fillér, nőknél 60–140 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 15 korona.
Monostor-Pályi: Paksy Albert és Klobusiczky Géza birtokai. A Paksy-féle birtok összterülete 860 m. hold, ebből szántóföld 700 m. hold, szőlő 6 hold, a többi pedig kaszáló és legelő. A gazdasági üzemrendszer hármas forgó. Különleges termelési ágak számára 36 hold van fentartva. Arabs lótenyésztés. Állomány 27 drb; magyar szarvasmarha-tenyésztés, állomány 75 drb; sertéstenyésztés mangalicza, állomány 40 kocza és szaporulata. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál 100–240 fillér, nőknél 60–160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 korona. A Klobusiczky-féle birtok összterülete 1500 m. hold, melynek legnagyobb része szántó. A viszonyok hasonlóak.
Nagy-Kágya: Néhai gr. Pongrácz Vilmos özvegye, baráti Huszár Gábriella csillag-keresztes hölgy birtoka. Összterület 1590 hold. (Azon kívül Hontban 2200 hold.) A bihari birtokból kerti és beltelek 62 hold, szántóföld 850, kaszáló 160, legelő 150, erdő 189, szőlő 60, nádas 108, használhatatlan 11 hold. A gazdasági és üzemrendszer 5 éves forda. Magtermelés 90 holdon: lóhere, luczerna, bükköny. Lóállomány 62 drb félvér, szarvasmarha 160 drb. siementhali és magyar faj s ezen kivül külön bivalycsorda kkb. 60 drb. Az erdészeti üzem 40 éves forda, termékek: szerszám és tüzifa. Szőlőfajok: bakator, rajnai és olasz rizling, mézesfehér, erdei és oporto. Gyümölcsfa-iskola, melyből évenként kb. 40,000 nemes csemete kerül eladásra. Gyümölcs és szilva évenként 10–15 vaggon kerül a piaczra. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 100–200 fillér, nőknél 60–120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 20–22 korona.
Nagy-Léta: Fisch Ignácz birtoka. Ide tartozik Álmosd is. Összterület 3000 m. hold, külön bérlet 2000 hold. Saját birtokából szántó 2400, szőlő 20, a többi kaszáló, legelő és erdő. A gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Magtermelés 1450 holdon van. Lótenyésztés csak saját szükségletre, szarvasmarha 330 magyar faj, juh 800 fésüs, sertés 400 mangalicza. Munkaerő helyben, napszám férfiaknál 50–240, nőknél 50–120 fillér.
Nagy-Szalonta: Lovassy Ferencz uradalma; ide tartozik még Fekete-Bátor, N.-Bajom és O.Szt.-Miklós. Összterület 6200 m. hold. Ebből kert és beltelek 35, szántó 5700, legelő 460, erdő 26 és szőlő 4. A birtokon szabad gazdálkodás folyik. Magtermelés vöröshere, repcze és gomborka. Czukorrépa 125 holdon. Állattenyésztés csak a saját szükségletére. A munkaerőt a környékből. Belényes vidékéről, a czukorrépához pedig Nyitra-megyéből szerzi. Napszámárak férfiaknál 80–180 fillér, nőknél 60–120 fillér. Átlagos földhaszonbér e vidéken 12–16 korona m. holdanként.
Nyüved: Rigó Ferencz birtoka, összterület 1000 hold, mely 60 hold kaszáló kivételével mind szántóföld. Magtermelés 60–70 holdon. Lótenyésztés magyar faj, szarvasmarha 140 magyar faj, sertés 100 milosz faj. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 80–200, nőknél 60–120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 8–20 korona között változik. Ugyanitt van id. Gálbory Sámuel birtoka. Összterület 366 m. hold, melyből a szántóföld 240 hold. A gazdasági és üzemrendszer váltó és nyolczas forgó. Szarvasmarha-állomány 80 drb magyar és nyugati faj. A munkaerőt helyben és Erdélyből szerzi.
Okány: Schwarcz Ábrahám örökösei. Ide tartozik még Kötegyán, Méhkerék és Cséffa. Összterület 9000 k. hold és azon kívül Okányban 1800 k. hold bérlet. Külön Jász-Nagykun-Szolnok-, és Békés vármegyében 9000 hold. Saját birtokából a vármegyében kert és beltelek 24 k. hold, szántóföld 6000, kaszáló 300, legelő 2471, erdő 15, nádas 10, használhatatlan 180 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Kereskedelmi magtermelés 380 k. holdon lóhere, 220 katasztrális holdon luczerna. Mint különleges termelési ág mintegy 250 k. hold kender szerepel. Lóállomány 85 vegyes magyar faj. 2800 drb magyar szarvasmarha, 14,000 drb fésűs juh, 2000 drb mangalicza. A munkaerőt a környéken és Belényes vidékén szerzik. Napszámárak rendesek, az átlagos földhaszonbér e vidéken k. holdanként 18 korona.
Ó-Palota: Lukáts Antal birtoka. Ide tartozik Szt.-János is. Összterület 3400 m. hold. Azonkivül Pest-megyében kb. 2000 hold. A biharmegyei birtokból szántóföld 1857 k. hold, kaszáló 30, legelő 230, erdő 160 és 40 k. hold műrét. Szabad gazdálkodás. Magtermelés: 70 k. holdon lóhere és luczerna. Lóállomány 52 drb. félvér; szarvasmarha 180 drb. magyar; fésüs merino-júh 1800 drb; mangalicza 700 drb. Gazdasági iparturbinás vízimalom 4 kőre és két hengerre. A munkaerőt helyben szerzi, a napszámárak rendesek és a földhaszonbér is.
Piskolt: Gorove János és neje uradalma. Ide tartozik Mihályfalva, Genyéte, M.-Pályi és Vértes is. Összterület 7160 k. hold, (ezen kívül Szatmár és Borsod-megyékben kb. 5000 hold). Biharban kert és beltelek 25, szántó 4000, kaszáló 800, legelő 1000, erdő 1100, szőlő 12. A gazdasági és üzemrendszer váltó. Magtermelés néhány száz holdon here és luczerna, 100 k. holdon felül dohány. Lóállomány 60 vegyes faj, szarvasmarha 300 magyar faj, juh 3000 fésüs, sertés 1000, fehér mangalicza. Erdészeti üzem:Genyétén tölgyfa, melyet nagyobb fordákban vágnak és részben hántolnak. Szőlőfajok: kadarka, oportó, olasz rizling, kövidinka stb. Gyümölcstermelés 5 k. holdon. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzik. Napszám férfiaknál 100–200, nőknél 60–120 fillér. Földhaszonbér holdanként 18 korona.
Bél-Szent-Miklós: Des-Echerolles Kruspér Károly és Sándor birtoka. Összterület 6000 m. hold. Ezenkivűl még Szatmár vármegyében is. Az egész birtok legtöbbnyire szántó alá való föld. A gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Arabs lótenyésztés, saját ménes, magyar gulya, merinó jújtenyésztés és mangalicza-sertéstenyésztés. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak rendesek, a földhaszonbér m. holdanként 14–24 korona.
Sarkad: gr. Almássy Dénes uradalma. Összterület 12,965 k. hold, ezenkivül Arad- és Békés vármegyében külön 20,222 k. hold. A sarkadi uradalomból kert és beltelek 42 331k. hold, szántóföld 7659, kaszáló 1445, legelő 2374, erdő 1022, szőlő 5, nádas 31, hasznavehetetlen 387 katasztrális hold. Az uradalom, egy csekélyebb, a belvizek áradásainak kitett részén, valamivel a tengerivel vetett területen kívül, majorsági művelés alatt áll. Ehhez képest az uradalom 4 gadzasági és egy erdőkerületre van osztva. Az üzemrendszer a váltógazdaság elvei szerint összeállított vetőforgókban nyer kifejezést és csak az árteres részek kezeltetnek forgón kívül. A vetőforgók a különféle talajviszonyokhoz képest változnak és leginkább hatos és kilenczes forgók állanak használatban. A szántóföldek 69.18%-án gabonaféle termeltetik, 6.96 %-án ipari és kereskedelmi növény, míg 24.86 %-án takarmányféle. A kapásnövények az egész szántóföldnek 43.2 %-át foglalják el. Évenként a szántóföldnek 10 %-a kerül trágyázás alá. Különleges termelési ágakban első helyen a czukorrépa áll 250 k. holdon. Második helyen a kender, mely kóró alakban a békési kender-kikészítő vállalatnak adatik át. A czirok is nagyban termeltetik az orosházi seprűgyár számára, végül a dohány, melyet az uradalom 72 k. holdon termel. Az uradalomnak rendszeres lótenyésztése van. Közönséges igás kanczák, melyek kis Noniuszokkal fedeztetnek. A kanczák száma 24. Futólovakat a gróf kétegyházi ménesében nevelnek. A szarvasmarha-tenyésztésről már előzőleg volt szó. A juhtenyésztés a hazai fésűs fajra terjed ki. A tenyésztésbeli anyák száma 2000 drb. az egész állomány 6400 drb. Van kondorszőrü mangalicza-sertéstenyésztés is. A kocza-állomány 600 drbra rúg, de az egész állomány 4000 drb. Van méhészet 400 drb. anyakassal. A vadtenyésztésre is nagy gond foríttatik. Főleg nyúl, fáczán és őz tenyészik szép számmal. Van halászati jog is, mely azonban bérbe van adva. Erdészeti üzem 40 és 20 éves forda, termékek: tűzi- és műfa. Gyömölcstermelés és konyhakertészet mintegy 15 k. holdnyi területen. A gyümölcsös kb. 1200 fából áll és a nemes fajú alma, baraczk, körte és dió szükségleten felüli része eladatik. A munkaerő nagyobb részét helyben szerzi az uradalom, azonkívül pedig Csabáról, Békésről, Dobozról és Sarkad-Keresztúrról. Napszámárak a férfiaknál: 80–240, fil., nőknél 70–140 fil.
Margitta. Szarv nélküli fésüs kos a mölki uradalomban.
Erdélyi felvétele.
Szakál: Mártonffy Gyula birtoka. Ide tartozik Komádi is. Összterület 1000 m. hold. Ebből kb. 300 hold kaszáló és legelő, a többi szántó. A gazdasági és üzemrendszer hatos forgó. Magtermelés is van. Marha-állomány 180 drb. magyar faj. Hizlalással. Juh-állomány 500 drb. fésüs. Sertés-állomány 250 drb. mangalicza. A munkaerőt helyben szerzik. Napszámárak rendesek, az átlagos földhaszonbér e vidéken 18 korona.
332Székelyhíd gróf Stubenberg József uradalma. Ide tartozik Mihályfalva, Albis, K.-Kereki, Ér-Olaszi és A.-Keresztúr is. Összterület 15200 m. hold. Ebből kert és beltelek 5, szántó 7000, kaszáló 2000, legelő 250, erdő 4300, szőlő 110 és nádas 1000 m. hold, gazdasági és üzemrendszer hármas és ötös forgó. Magtermelés lóhere 240 holdon, len 55 holdon. Most czukorrépával történnek kisérletek. Lótenyésztés angol félvér és telivér. Az előbbinek a tenyészanyaga 22 anyakancza és egy telivér mén, az utobbié 9 telivér kancza és egy mén. Szarvasmarhatenyésztés hollandi és magyar faj és pedig 55 hollandi tehén, 4 bika és 350 magyar növendékmarha. Ezenkívül 284 ökör. Juhtenyésztés, finom fésűs faj, 2500 öreg és 700 bárány. Sertéstenyésztés: fehér, göndör mangalicza, 120 kocza és szaporulata. Van azonkívül mint különlegesség: szamártenyésztés, é. p. 6 spanyol szamár 20–22 kancza és 4 mén. Az uradalomnak sajtgyára is van, a hol évenként kb. 40 mm. groji és trappista sajtot gyártanak. Erdészeti üzem: 80 éves forda, termék: tűzifa. Szőlőfajok, bakator, alföldi, furment, olasz és rajnai rizling. Gyümölcstermelés egyelőre 600 almafa, de az ültetést folytatják. Van az uradalomban gőzmalom, egy hengerre 4 kővel, finom őrlésre. A munkaerőt helyben, a vidékről és Szilágy-megyéből szerzik, napszámárak férfiaknál: 80–140, nőknél 60–100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 12 korona.
Ugra: Az ide tartozó Peszere és Szilas pusztán: Bölönyi József birtoka is. Összterület 7500 m. hold. Ebből szántó kb. 4500 hold, a többi kaszáló és legelő. Szabad gazdálkodás. Marhahizlalás. Juhállomány 2500 merinó; sertés-állomány 150 kocza és kb. 700 szaporulata, mangalicza faj. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál: 80–240, nőknél: 60–120 fil. Az átlagos földhaszonbér a vidéken 20–24 korona m. holdanként.
