Pusztelnik Frigyes.
Pusztelnik Frigyes.
Görgey a sereg fedezését Guyonra bízta, a ki 22-én, két órai elkeseredett harcz után, Collery vadászezredes által Hodrusbányánál teljes vereséget szenvedett. Mire a Görgey által küldött segélyhad megérkezett, már minden elveszett. Ez ütközetben Pusztelnik Frigyes honvédalezredes súlyosan megsebesítve, a foglyok közé került. Az osztrákok Újbányára szállították, hol az Erzsébet-kórházban január 26-án elhalt. Tetemei az újbányai köztemetőben pihennek. Sírja fölé a honfiúi kegyelet emlékoszlopot emelt, az ütközet helyét pedig Hodrusbánya fölött díszes emlék jelöli. Aulich hátrahagyott dandára, melynek visszavonulási útja, minthogy Jablonszky már 22-én Szent-Keresztig nyomult, el volt vágva, a 23. és 24. közötti éjjelen, ezernyi veszély között, rejtett gyalogösvényen át, jutott Beszterczebányára. (Gracza, i. m. 380/83.)
A vármegyében ezzel beköszöntött a német világ. A vármegyei állandó bizottság január havában úgyszólván permanencziában volt. Január 5-től 27-ig nem kevesebb, mint 9 ülést tartott. A január 27-iki ülésen az alispán előterjesztette Simunich tábornok levelét, mely az új berendezkedés előhirnöke volt. Windischgrätz, Majthényi László bárót tette meg főispáni helytartóvá, a ki február 6-án Aranyos-Maróton el is foglalta hivatalát. Az alispánok megmaradtak, a mi szinte csodálatosnak mondható, mert hiszen Rudnyánszky főleg a honvéd-ujonczok kiállítása és a népfelkelés szervezése körül tett nagy szolgálataiért, aligha érdemelte ki a császáriak tetszését; Szabó János másod-alispán helyett azonban márczius 12-én Juhász Antalt választották meg.
De Windischgrätz uralma nem sokáig tartott. A diadalmas honvédsereg a váczi csata után, Komárom felszabadítására indult. Görgey április 16-án Léva környékén táborozott, s ekkorra már oda érkezett Vukovics Sebő is, kormánybiztosi minőségben. 17-én Görgey már Léván ütötte fel főhadiszállását, hol az április 14-iki függetlenségi nyilatkozatról értesült.
