Követi utasítások.
Követi utasítások.
A vármegye az országgyűlésre küldött követeit részletes utasításokkal látta el. Ilyenekkel találkozunk már 1577-ben a pozsonyi országgyűlésre küldött követeknél is, kiknek egy forint volt a napidíjuk és azonfelül élelemre és fűtésre hetenként 5, másszor meg egy forintot kaptak. Az 1607. évi országgyűlésre küldött követeket főleg a közmunkák tekintetében utasította a vármegye. Az 1608-iki országgyűlésre küldött követek részére a vármegye január 3-án Hizéren tartott közgyűlésében 100 forintot szavazott meg. Az 1611. évi országgyűlésre küldött követek, névszerint Maszlyk Albert alispán és Lipthay Imre, a vármegyétől nyert utasításhoz híven, óvást emeltek a nádornál, nehogy az 1608. évi békét megzavarják és az országgyűlés tudta és beleegyezése nélkül, akár kül-, akár belháborút kezdjenek. (Botka, Oklt. és Botka-féle kéziratok.)
Az országgyűlések által megszavazott adókat portánként vetették ki. Bars vármegye jobbágy-telkeinek legrégibb összeírása 1494. és 1495-ből maradt reánk. Kár, hogy ezekben a birtokosok nincsenek megnevezve. 1494-ben csupán Körmöcz-, Selmecz- és Újbánya városok vannak megnevezve mint birtokosok, melyeknek 133 jobbágytelkük volt. Az 1495-iki összeírás adatai szerint Haraszti Ferencz 36, a nosztrai barátok pedig 40 portát bírtak; a többi birtokos nevét nem találjuk az összeírásban. Az 1494. évi összeírás szerint a vármegyében 2787, 1495-ben pedig 2660 porta volt.
