Az 1561–1711 közötti szabályrendeletek.
Az 1561–1711 közötti szabályrendeletek.
A vármegye figyelme kiterjedt a lakosság összes életviszonyaira és azokat helyhatósági szabályrendeletekkel szabályozta. Összegezve az 1561–1711. években elkotott szabályrendeleteket, az egyes jogviszonyok szerint, melyekre vonatkoznak és a közigazgatás különböző ágaira kiterjednek, a következőleg csoportosíthatjuk azokat:
A KISTAPOLCSÁNYI PELLENGÉR.
Saját felv.
A magánjogot szabályozza az 1581. évi, mely az adóst adósságának lefizetésére kötelezi. Az 1645. évi, mely a zálog-, valamint a tiszta adóssági perekre nézve intézkedik. Az 1653. évi statutum, a távollévőknek a megye határain kivül is megengedi az ügyvéd-vallást. Az 1657. évi az alispán leveleinek elküldése felől intézkedik és a mulasztó városi vagy községi előljárókra büntetést szab. Az 1659. évi statutum az 1625: LIII. és 1649: XLI. évi törvényczikkekből kifolyólag a tiszta adósságok, valamint a zálogos javak iránt indított perekben való eljárást szabályozza. Az 1675-iki megengedi, hogy a zálog 100 forintig, a zálog-összeg lefizetése nélkül, visszabocsáttassék. Az 1684. évi statutum szintén zálog-ügyekre vonatkozólag intézkedik.
A büntető-jogot szabályozza az 1577. évi statutum, mely a birságok megosztása felől intézkedik. Az 1594. évi a lázadó jobbágyok megfékezésére felkelést rendel és a meg nem jelenőkre büntetést szab ki. Az 1607. évi statutum meghagyja a nemeseknek, hogy a gonosztevőket, különbeni büntetés terhe alatt fogják el és adják át az alispánnak. Az 1627. és 1686. évi statutumok a kisebb hatalmaskodási perekben intézkednek.
A vármegyei közigazgatást szabályozza az 1576. évi statutum, mely a közgyűlésen meg nem jelenteket 12 forinttal birságolja. Az 1577. évi szabályzat az alispán és a szolgabirák illetményeinek fedezésére, portánként 50, a hódoltsági részekben pedig 25 denárt vet ki. Az 1580. évi statutum az olyan ügyek végrehajtását szabályozza, melyek birsággal nincsenek egybekötve. Az 1645. évi statutum a vármegye szükségleteire, jelesül a házi pénztár javára kivetett adó megtagadását birságolja meg. Az 1678. évi szabályrendelet a helyettes alispáni állást rendszeresíti és hatáskörét állapítja meg.
Az adókivetésre és beszedésre vonatkoznak az 1536., 1643., 1649., 1650. és 1678. évi statutumok.
A rendi viszonyok tekintetében érdekesek az 1649. és 1671. évi statutumok, melyek a főranguaktól megtagadott adó tekintetében intézkednek. Az armalistákról szól az 1679. évi, a hajdúkról az 1607. évi, a czigányokról az 1673. évi statutum.
A hadügyre vonatkozik az 1602. évi statutum, mely a katona-állításról, az 1676. évi, mely a katonák által elkövetett garázdálkodások megszüntetéséről és az 1685. évi, mely a katonaság téli elszállásolásáról intézkedik.
379A közrend tekintetében érdekes adatokat szolgáltat az 1613. évi statutum, mely a hidak jókarban tartásáról intézkedik, ugyanezen évi szabályzat, az egyes falvakban a tolvajok ellen őrséget állít fel. Az 1636. évi a szökött jobbágyok tekintetében, az 1654. évi pedig a lőfegyverek tartása felől intézkedik. Az 1673. évi a kóbor czigányok elleni eljárást szabályozza, az 1676-iki a kéjnők elfogatását, az 1660-iki pedig a káromkodók megbüntetését rendeli el.
A közgazdasági viszonyokat szabályozza az 1601. évi statutum, mely a malmok utáni taksát állapítja meg. Az 1636. évi szabályrendelet a mértékek és az árszabályok betartásának ellenőrzésére felügyelőket rendel. Az 1638. évi statutum, a húsvágóktól eladásra szánt húsneműek árát állapítja meg, hasonlóképen az 1650., 1652. évi statutumok is a mértékekről intézkednek. Az 1651. évi statutum, a mesteremberek árúit szabályozza, az 1676. évi szabályrendelet pedig a pálinka-égetés felől intézkedik.
