Erdődy György.
Erdődy György.
Szelepcsényi 1685-ben elhalván, 1686-ban Erdődy Györgyöt nevezték ki a vármegye főispánjává. Erdődy György, Gábor kincstári elnök és főajtónálló mester fia. 1671-ben Kis-Tapolcsány parancsnoka, majd 1676-ban árvai főispán volt. 1688-ban Sáros vármegye főispánjává neveztetett ki. 1694-től kezdve ritkán fordult meg a vármegyében, mert 1694-től 1697-ig és 1699-ben a közgyűléseken Dobsa István altárnok elnökölt helyette, de az 1698 január 27-én és 1700 február 18-án Kis-Tapolcsányban tartott közgyűléseken ő elnökölt. A kuruczvilágban ő is Thököly pártján volt, de 1684-ben Pozsonyban Abele Kristóf és Lotharingiai Károly előtt Lipót hűségére tért. Neje, „a tapolcsányi Dianna”, Rákóczy Erzsébet volt, a kit Erdődy Ádám halála után vett nőül, s a kivel nem a legjobb egyetértésben élt. A Rákóczy-féle szabadságharczot átélte és mint hű császár-párti magára hagyván a vármegyét, Varasdra költözött. A vármegyei tisztikar elég ügyesen intézte a vármegye sorsát, mert úgy Rákóczynak, mint később a királyi kormánynak nem volt a vármegye ellen kifogása. Erdődy a szatmári béke után is főispán volt és 1714-ben meghalt.
