A vármegye czímere.
A vármegye czímere.
A vármegye 1552 február 12-én nyert czímeres levelet I. Ferdinánd királytól, mely 1668-ban megerősíttetett és a czímer kibővíttetett. Mivel azonban idővel a vármegye czímere némi módosulást szenvedett, az 1891 szeptember 7-én kelt legfelsőbb leirattal eredeti alakjába állíttatott vissza. Az oklevél szerint a czímer alakja a következő: Egy álló kék vitéz vért, rézsútosan jobbról-balra vonúló ezüst habos gerenda által két részre osztva. A vért felső baloldali mezeje alsó sarkában hármas zöld hegyen, egy, oltár 377oldalán arany kereszttel ellátott, vörös tetejű, háromablakos fehér templom áll, vörös tetejű, kétajtós előcsarnokkal és kétablakos s arany kupfedelű toronynyal; a templom fölött arany X lebeg, a mező közepén pedig hegyeivel felfelé fordított meztelen tőrön, háromleveles arany-korona látható. A vért jobboldalú alsó mezeje talapzatának közepe felé alacsonyabb két épülettel, oltár oldalán, szintén arany-kereszttel, ajtós előcsarnokkal és két kétablakos arany fedelű toronynyal ellátott, két páros ablakú fehér templom szemlélhető. A mező jobboldalú talapzatából pedig zöld hármas hegy emelkedik, melyen egy, a mező jobb széléhez fordított arany keresztes vörös tetejű s toronynyal ellátott, földszinten s emeleten, négy-négyablakos fehér templom áll, a templom előtt pedig és a mező közepe felé álló harangtorony hegyes fedele, szintén aranyos. – A vért főszélén balra fordított koronázott ékalakú sisak nyugszik, kék-vörös sisak-takarókkal; a sisak koronáján balra néző, kivetett vörös nyelvű, tárt szájú s aranynyal diszített fekete sas áll. (Vármegyei levéltár.)
