Léva feladása 1663-ban.
Léva feladása 1663-ban.
Bartakovich, bízva Nógrád, Zólyom és Liptó vármegyék nemesi felkelésének támogatásában, eleinte ellentállásra gondolt, de mivel a nagyvezér serege is megérkezett, belátta a küzdelem hasztalan voltát és rövid tárgyalás után, szabad elvonulás feltétele alatt feladta a várat. A nagyvezér szavához híven, szekereket bocsátott rendelkezésére és így nemsokára királyi területre jutott. De vesztére, mert Bécsben azt a vádat emelték ellene, hogy a nagyvezér megvesztegette és ennek alapján válogatott kínzások között végezték ki. Apaffy pedig, mint a ki jól végezte a dolgát, november 4-én elindult Léváról és 5-én már az Ipoly vizéhez ért, mig a nagyvezér Lévát tekintélyes számú őrséggel rakatta meg és ezután hadával Budára vonult. (Ortelius Redivivus II. Th., 290. – Apaffy útinaplója, Új Magy. Muz. 1860. I., 109. – Milen. Tört. VII., 179–182.)
WESSELÉNYI FERENCZ.
Az országos képtárból
Léva elestével a török portyázók elárasztották az egész vármegyét. Még 1663-ban Oszlányt és a körülötte fekvő 12 falut kirabolták és Verebély, Mánya, Mellek szintén elpusztultak e hadjárat alatt. A törökök fenyegető magatartása következtében úgy a császári fővezérek, mint a vármegyék, fokozottabb mértékben folytatták előkészületeiket a következő év tavaszán megindítandó hadjáratra.
