Kemény János.
Kemény János.
II. Rákóczy György bukásával Lipót elérkezettnek látta az időt Erdély megszerzésére. Az új fejedelmet, Kemény Jánost sikerült a bécsi kormány eszközévé tenni és Lipót, Montecuccoli gróf vezérlete alatt, Kemény támogatására tekintélyes sereget küldött Erdélybe. Wesselényi nádorra hárult a feladat, hogy Montecuccoli seregének átvonulására nézve intézkedjék. 1661 julius 28-án kelt levelével meghagyja Bars vármegyének, hogy a szükséges élelmi szereket és a szekereket állítsa ki. Tudvalevő, hogy Montecuccoli elkésve érkezett Erdélybe, miáltal 1662 február havában ennek a fosztogató hadnak az átvonulása adott gondot a vármegyének. (Szerémi, Emlékek Bars Hajd.)
A törökingerlő politikának azonban meg voltak a káros következményei, melyek a vármegyét nagy veszélybe döntötték. Az új nagyvezér: Köprili Amhát, Lipótnak az erdélyi ügyekbe való avatkozását hozva fel okul, 1663 tavaszán, 200.000 főnyi haddal megindult Magyarország ellen és Érsekújvár 359csakhamar elbukott. Ennek a híre nagy rémületet keltett Bars vármegyében is. A közeli véghelyek egymásután estek el, majd október közepén a nagyvezér Apaffy fejedelmet is magához szólítván, kiáltványt intéztetett vele a nemzethez, s könnyű lovasság élén a Garam folyó felé rendelte.
Léva várának kapitánya, Bartakovich Gáspár, hogy a török előnyomulását megakadályozza, Barsnál a Garamhidat széthányatta. De az Apaffy vezérlete alatt álló előhad, mely 28-án Csiffárhoz, 29-én Kis- és Nagy-Győrődhöz, 30-án már Kis- (Uj) Barshoz érkezett, csakhamar hozzálátott az átkelés előkészítéséhez, és miután a havasalföldi vajda megelőzőleg több napon át vesződött a hídveréssel, három napi veszteglés után november 1-én Apaffy Lévához ért.
