Léva Dobó István alatt.
Léva Dobó István alatt.
1556-ban a török ismét támadást intézett a vármegye területére. Ebben az évben, Bars és Nyitra vármegyékben 24 falut pusztított el s mintegy 3000 embert fűzött rabszíjra. Ferdinánd, 1560 szeptember 13-án Lévát Dobó 343István egri hősnek adta. Dobó ekkor nagy gondot fordított a vár megerősítésére. Az 1569: XIX. és az 1567: XVII. törvényczikkek ismét közmunkákat rendeltek el a vár részére. Dobó Léván hosszabb ideig tartózkodott. 1562-ben Miksa koronázására 132 díszbe öltözött katonával vonult Pozsonyba. (Budai, Polg. Lex. I., 562.) De Dobó nem tudott beletörődni a drinápolyi béke után hazánkban beállott közviszonyokba. Ellenfelei reá is fogták, hogy sógorával: Balassa Jánossal és János Zsigmonddal szövetkezett királya ellen. Hasztalan küldte Zeleméri Lászlót, majd fiát a királyhoz; 1569-ben Pozsonyban még is elfogták s csak 1572 április 16-án nyerte vissza szabadságát, de nem élvezhetette, mert két évi betegeskedés után elhalt. (Tört. tár. 1879, 714.)
PÁLFFY MIKLÓS.
Az országos képtárból
Dobó halála után fia Ferencz kapta Lévát. Forgách János és Forgách Ferencz ugyan perrel támadták meg, de 1574-ben egyezségre léptek Zeleméri Lászlóval. Nagyobb baj volt azonban, hogy Dobó özvegye Csáky Pállal lépett házasságra, minek következtében csakhamar viszály támadt közte és fia Ferencz között. Az 1578-ban Tapolcsányban tartott megyegyűlés a várban található összes ingóságok hatodrészét Csákynénak ítélte oda. Patachich György lévai várnagy ugyan élénken tiltakozott ez ellen az osztály ellen, minthogy a törökök gyakori támadásainak kitett vár jövedelmeit csökkenteni nem engedte, de tiltakozásának nem volt eredménye. Pedig Léva ép ez időben teljesítette leginkább azt a feladatát, melyre végvári jellege által hivatva volt.
