A törökök pusztításai.
A törökök pusztításai.
Esztergom eleste óta a török betörések mindjobban szaporodtak. Az 1564. évi összeírásban Tajnay Péter szolgabiró járása is a hódoltsághoz tartozott, vagyis a lévain kivül a kistapolcsányi járás is behódolt. 1573-ban a törökök elpusztították Marót, Zsikava és Lédecz helységeket s Setétkut és Nagy-Győröd is nagy kárt szenvedett. 1574-ben Szilvaköz, Leveled, Kis-Baracska és Fakó-Vezekény pusztult el, de a török martalóczok Rohozsnicza, Ény, Szőlős, Kis-Bélád, Németi, Herestény és Kis-Szelezsény helységeket is felkeresték. (Barsi József tanulm.) 1575-ben, mikor a törökök Drégely várát felépítették és Kékkőt elfoglalták, a bányavárosokat komoly veszély fenyegette. Ezek azonban szövetségre léptek és követeket küldtek segélyért Bécsbe és Regensburgba. A követek 1575 szeptember 14-én Zsarnóczán találkoztak s onnan másnap Bécsbe indultak. Ugyanekkor a vármegye Szent-Benedekre őrséget kért, hogy lakosai a török portyázók ellen védekezhessenek.
A rendszeres őrködésnek eredménye is volt, mert midőn a következő 1576. évben a törökök nagyobb portyázó csapatot küldtek a Felvidékre, ezt az egyes őrszemek megtudták s a pápai és a győri őrségeket értesítették, melyek azután a visszavonuló törököket Nyitra és Léva között megtámadták és közülök negyvenet lekaszaboltak. (Istvánffi i. h. XXV. 611.)
