I. József.
I. József.
371Lipót király halála, majd I. József trónfoglalása egy időre megakasztotta a hadi vállalkozásokat. A békealkudozások tovább folytak, de a szécsényi gyűlés berekesztése után ismét kitört a harcz. A közben a békealkudozásokat folytatták, melyek az 1706 május 8-án kötött száz napi fegyverszünet lejártáig eredményre nem vezettek. Az alkudozások folyama alatt még 1705-ben Rákóczy a lévai uradalmat Bottyán János dandárnokának adta, a várba pedig a hadi foglyokat helyeztette. (Századok, 1873., 183. l.)
Az alkudozások alatt a bécsi udvar Rákóczyt és a mozgalom vezetőit személyes engedményekkel óhajtotta megnyerni. E végből leküldötte Rákóczynak Bécsben levő nejét, Sarolta Amália herczegnőt. Rákóczy e hírre Egerből 1706 április 26-ára Kis-Tapolcsányba érkezett, a hol Bercsényi is még az nap jelentkezett. Április 30-án a fejedelemnő is megindult Bécsből Nyitrára. Eredetileg Kis-Tapolcsányban kellett volna találkozniok, de Rákóczy, nejét meglepni óhajtván, Nyitrára ment eléje. Az ottani fényes ünnepélyek után a fejedelmi pár Kis-Tapolcsányba jött, hol a fegyverszünet lejártáig maradt.
A KISTAPOLCSÁNYI KASTÉLY RÁKÓCZY-KORABELI UDVARA.
Saját felvételünk
A nagy-szombati értekezlet befejeztével az udvar újra megindította a hadműveleteket. Az új fővezér, Stahremberg Guidó gróf már 1706 nyarán megkezdte az előnyomulást, de a dunántúli események megbénították a fővezér kezét. Másrészt azonban a felkelés vezetői között az szélső irány kerekedett felül, mely az 1707 május 31-én megnyílt ónodi országgyűlést is magával ragadta. Az országgyűlésen Bars vármegyéből számosan vettek részt. Közöttük Wohlmuth, az elefánti pálosok priorja, a rézpénz-forgalom ügyében támadt vitában vett részt, Kazy János helyettes alispán és Kosztolányi Gábor jegyző pedig az ausztriai háztól való elszakadás tárgyában hozott czikket írták alá Bars vármegye részéről. (Áldássy Antal, Századok, 1899., 656.) A gyűlés után megkezdődött a végsőért való küzdelem. Első sorban a hadi szervezetet fektették új alapra. Az egész országot három generalatusra s ezek mindegyikét két subprovincziális biztosságra osztották fel. Bars vármegyét az érsekújvári generalatus második biztossága alá helyezték. A hadviselés 372is új irányt vett. Bercsényi már junius 24-én kelt levelével tudatja a vármegyékkel, hogy ha az ellenség támad, senki se vonja meg magát a házában, hanem meneküljön, mert a kuruczok a németek elől mindent el fognak pusztítani. De e hadviselési mód ellensúlyozásához a császáriaknak is alkalmas ember kellett. 1708 elején a bécsi haditanács Heister Siegbertet szemelte ki erre, kinek neve gyűlöletes volt a kuruczok és félelmetes az ország lakosai előtt.
