Hrussó.
Hrussó.
2. Hrussó már 1293-ban fennállott. Építési ideje ismeretlen, de valószínüleg közvetlen a tatárjárás után emeltetett. 1321–1344-ig a Lévai család törzse: Vörös Bede volt a várnagya. A várnagyok gyakran garázdálkodtak a szent-benedeki monostorhoz tartozó birtokokon. Lajos király azonban 1352 julius 4-én meghagyja, hogy a monostor Knezsicz nevű birtokán 329ne hatalmaskadjanak s a Zsitva folyón levő malmáról a vizet le ne vezessék. (Anjouk. okmt. V.) 1351–1359-ben Perényi Miklós volt a várnagy, 1393-ban pedig Nagy Domonkos alispán. Zsigmond alatt nem maradt meg többé a korona birtokában, mert még 1396 előtt Ilsvai Leusták nádor birtokába jutott, a ki egyúttal a keselőkői vár uradalmát bírta, azonban elmulasztván az adománylevelet kiállíttatni, Zsigmond, 1403-ban Forgách nyitrai főispánnak kötötte le, mivel ez az esztergomi vár alá szállítandó 300 zsoldos lovas kiállítására kötelezte magát. Később a Kanizsaiak tulajdonába került. 1408-ban azonban Kanizsai János, Péter esztergomi érsek és fivérei a várat hatezer forint lefizetése után visszaadták Ilsvai Leusták fiainak: Györgynek és Péternek. (Botka, oklt. LCV.) 1424-ben a király Hrussót Saskővára helyett a Bebek családdal közös törzsből származó Csetnekieknek adta cserébe. A következő évben már pelsőczi Bebek János fiainak birtoka. Tán alig van vár, mely a XV. században annyiszor cserélt volna gazdát, mint Hrussó. 1447-ben Kistapolcsányi János foglalta el, a miért a nádor elé idézték (Botka-féle kéziratok), ezután megint a Bebekeké lett. 1468-ban azonban pelsőczi Bebek György és Pál, továbbá Szapolyai Imre a várat a hozzátartozó Knezsicz, Maholyán, Puszta-Lehota, Nagy-Lehota, Lewes, Boroch, Keresztúr, Zsikava, Kenghi, Szkiczó helységekkel Szölcséni Pál részére örökül vallották. (Botka, oklvt. LXXVIII.) Midőn Szölcséni Pál birtokába vette az uradalmat, a szent-benedeki apáttal gyűlt meg a baja, mert ez 1468 julius 25-én tiltakozott Knezsicz, Maholány, Lehota és Zsikava elfoglalása ellen. Úgy látszik, Bebekék a magukén kívül az apátság birtokait is belefoglalták az adás-vevési szerződésbe és így Szölcséni, a váron kivül még pert is szerzett magának. (Knauz, i. m. 80. l.) Szölcséni nem sokáig maradhatott a vár birtokában, 330mert Mátyás király 1476-ban Szerdahelyi Mihályt kötelezi a várra vonatkozó oklevelek átadására. (Botka, oklvt. LXXX.) Mátyás király 1486-ban Hrussót Lábatlani Gergelynek, a bácsi érseki javak kormányzójának adta, (u. o. LXXXII.), 1492-ben azonban már bajnai Both András és János birtoka, a ki ez évben a várat, tartozékaival, Verebélyi Györgynek, Simonnak és Pálnak, valamint az említett György fiának: Jánosnak adta el. (u. o. LXXXIV.) Verebélyi György 1502-ben Hrussót radnai Holy Pálnak és ákosházi Sárkány Ambrusnak adta, ezek meg 1504-ben zábláthi Hrussói Lőrincz bajmóczi és trencséni kapitánynak, valamint gyermekeinek adták el. (U. o. LXXXV. és LXXXVI.) Ez utóbbi szerződés szerint a várhoz a következő helységekben levő birtokok tartoznak: Szölcsény, ma Szolcsány Nyitramegyében, Knezsicz, Zsitva-Keresztúr, Kosztolány, Lehota, Lehotka, Zsikava, Hostheolcz, továbbá Szkiczó, Ebedecz, Barócz, Lewes, Lamathyncz praediumok.
HRUSSÓ VÁR ROMJAI.
Saját felvételünk
