IV. László. III. Endre.
IV. László. III. Endre.
IV. László trónra-léptekor Pektári Joakim bán vezette az ország ügyeit, s ő a német szövetség híve lévén, Ottokár megaláztatására törekedett. De ellenfelei, kiknek az élére itthon Csák Péter állott, kiragadták kezéből a hatalmat, mire Joakim híveinek szintén bukniok kellett. Csák Péter nádor, és öcscse István, barsi főispán, főasztalnok lett. (Pauler, II., 320–22.) De az Ottokárral való szövetség csakhamar megbukott. Németújvári Henrik bán fia Miklós nádor lett s az ország ügyeinek a vezetését ismét Pektári Joakim vette át. Habsburgi Rudolffal szövetkezve, 1276-ban Ottokár hatalmát megtörte. Kun László kicsapongó életével azonban még leghívebb 317embereit is elidegenítette magától. Az elégületlen főurak, mint a Henrikfiak, a Tamásfiak, a Barsák, közöttük Lóránt nádor, 1287 márcziusban a Zsitva körül gyűltek egybe. Erről László idejekorán értesült és kedvelt kunjaival ellenök indult, de csatát vesztvén, a Vág völgyén igyekezett biztosabb helyre menekülni. Márcz. 16-án Korponán, 30-án már Liptóban volt. (Kubinyi oklt. II., 30.) A Henrikfiak már ekkor III. Endrét óhajtották a trónra. Az egész országban mindenütt észlelhető volt az elégületlenség, de László mindezzel nem sokat törődve, tovább is folytatta feslett életmódját, míglen kunjai 1290 jul. 10-én Körösszegen megölték.
Alig foglalta el III. Endre a trónt, Albert római királylyal gyűlt meg a baja. 1291 végével Székesfehérvárról tekintélyes sereg élén megindult az osztrák határ felé. Kiséretében ott találjuk a Pécz nemzetségből származott Márkfia Gergely, barsi főispánt is, kinek a hainburgi béketárgyalásoknál jelentékeny szerepe volt.
LÉVA VÁR ROMJAI.
Münz Márk felvétele
