Giskra János.
Giskra János.
Albert özvegye, a reményeiben csalatkozott Erzsébet királynő, 1440-ben a cseh Giskra János rablóhadát hívta az országba. Giskra hadai feldúlták Bars városát, Marosfalva lakosait pedig foglyul ejtették. Széchenyi László, nógrádi és honti főispán azonban még ezzel sem érte be, hanem 1441-ben néhány elégületlen főúrral, mint Kálnai Etre fia Mihálylyal, Gyarmathi Istvánnal, Schellendorf Haskó körmöczbányai kapitánynyal, Koller Péter saskői kapitánynyal, Körmöcz-, Selmecz-, Baka-, Béla-, Lybeche- és Újbánya polgáraival valóságos véd- és dacz-szövetségre lépett, mely nemsokára félelmes hatalommá lett. (Botka, Oklt., 94–95.) Selmeczbánya polgárai 1442 február 22-én megtámadták Szent-Benedeket s felégették, azonban Selmeczbánya csakhamar visszakapta a kölcsönt, mert Lévai László, Rozgonyi egri püspök hadaival egyesülve, még azon év május 24-én 4000 emberrel megrohanta, felgyújtotta és kirabolta. Lévai László, a ki atyja halála után (1440) a lévai vár ura lett, ez alkalommal nagy mennyiségű kincset rabolt össze, a mitől vérszemet kapva, 1446-ban a sághi monostorra tört s onnan 16,000 arany forint értékű kincset szállított Lévára. Ez különben nem volt az első erőszakoskodása, mert már megelőzőleg, a mint Hrussó vár birtokába jutott, (1435–1438), tömérdek kárt tett a szent-benedeki apátságnak. Ebben azután méltó követőkre akadt. Pelsőczi Bebek János, a Kistapolcsányiak és a Forgáchok az interregnum alatt tömérdek kárt okoztak az apátságnak; Palásthy István meg szolgáit huszitaruhákba bujtatva, kirabolta Kovácsi helységet. (Knauz, i. h.)
A KÖRMÖCZI KAPU.
Franciscy Gyula felv.
A szerencsétlen kimenetelű várnai csata után (1444) a rendek előbb az ország kormányzását öt főkapitányra bízták, majd Hunyadi Jánost választották meg az ország kormányzójává.
323Hunyadi, hogy a törökökkel szemben szabad kezet nyerjen, Giskra János huszita vezérrel óhajtott egyezségre lépni. A Rimaszombaton 1447 julius 21-én megtartott tárgyalások során kimondatott többek között, hogy Giskra Revistye várát megtarthatja, sőt Hunyadi még Saskőt is felajánlotta neki, (gr. Zichy oklt. IX., 169.), de az ellenségeskedés még sem szűnt meg. 1449 szeptember havában Hunyadi ugyan elfoglalta Giskra fő rablófészkét: Szepes várát, de a mint innen Körmöczbánya visszafoglalására ment, Giskra, megelőzve őt, Körmöczön termett. Csak 1449 deczember 5-én jött létre a harczolók között a fegyverszünet, majd a béke, azonban a vármegye ennek nem igen örülhetett, mert Körmöczön kívül is még számos vár maradt a husziták kezeiben. Giskra ezalatt Körmöczön, a Frigyes hatalmában levő V. László kirly megbizottjaként szerepelt. 1451-ben például, a körmöczi kamarához tartozó bányatizedet egy évre haszonbérbe adta Jung Péter kamaragrófnak és Hönel Péter körmöczi bírónak. Hunyadi János megsokalva a csehek garázdálkodásait, ebben az évben újból sereget vezetett ellenök, de Ipolyság elfoglalásánál többre nem vihette, mert figyelmét főleg Frigyes császár fondorlatai kötötték le.
