Újlót.
Újlót.
Újlót, Komárom vármegye határán fekvő magyar és tót kisközség, 1760 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Nagylóth, Kislóth és Mária-család pusztáiból egyesítve, ma Újlót név alatt egy községgé alakult. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében Loth alakban szerepel. 1358-ban Lóthy Tamás, Iván fiának tulajdona. 1424-ig nem találunk róla említést, de ekkor az esztergomi káptalan levéltárában fordul elő. 1506-ban királyi parancsra Henczelffi Istvánt iktatják e község birtokába, de 6 évvel ezután már Lévai Zsigmond és Haraszti Ferencz az urai, a kik birtokukat a pálosoknak adományozzák. Később a közalapítványi uradalom tulajdonába került és most is ennek van itt nagyobb birtoka. Az 1657-iki összeírásban nyolcz elpusztult telkéről van említés. 1899 október 2-án az egész község leégett. Két temploma közül a róm. kath. 1787-ben épült, a református templomot 1882-ben építették. Ide tartozik Mária-család puszta is, mely a XVI. század elején szintén a Lévaiak és a Harasztiak birtoka, a kik azt Lóttal együtt a pálosoknak adományozták, s ezek itt díszes, kéttornyú templomot és zárdát építettek. A templom szép és érdekes hajója most magtárul szolgál, a zárda épülete pedig a bérlő lakásául. A községnek van postája; távirója és vasúti állomása pedig Zsitvafödémes.
