Mészáros Lázár.
Mészáros Lázár.
Mészáros Lázár.
Mészáros Lázár, 1848-iki hadügyminiszter, szül. Baján, 1796-ban. Iskoláit itt kezdte, Szabadkán és Pesten folytatta. Ezután rokona, Szucsics Mátyás szabadkai plébános, később székesfejérvári püspök nevelte. Szenvedélyes bibliaolvasó volt, mely szokását még katona korában is megtartotta. Nemcsak a magyar, de a franczia, olasz, német és angol bibliákat is ismerte. 1813-ban egyetemi hallgató volt, de ő a fölkelő-sereg vezérletére való könyvet és a mértant tanulmányozta. A bácsmegyei fölkelő lovascsapat őt választotta hadnagyának, de innen a Lichtenstein herczeg nevét viselő ezredbe sorozták főhadnagyi rangjának megtartásával. 1814-ben Szlavoniába rendelték ezredével. Az olasz forradalom alatt Milanóban három napig küzdött. Olaszországban hosszabb ideig tartózkodott. Reá bízták Rainer föherczeg begyakorlását. Olaszországi tartózkodása alatt tanulta meg a tót, szerb, török és olasz nyelveket. Ekkor kezdett irodalommal foglalkozni s ekkor jelentek meg nyomtatásban munkái. Értette az asztronomiát, szerette a vegytant, nagy természetbarát és mezei gazda volt. A Magy. Tud. Akadémia 1844-ben választotta levelező-tagjáúl. 1848-ban nevezte ki Ferdinánd király hadügyminiszternek. A július 5-én. megnyitott pesti országgyűlésen megjelent és azontúl többször tartott beszédet. A Debreczenben kiadott függetlénségi nyilatkozat után a második minisztériumban már nem foglalt helyet. 1848-ban Kossuth kinevezte a felső-dunai sereg fővezérévé, de e kinevezést később Görgeire ruházta. Görgei azonban Aulich javára lemondott. Kossuth Mészárost és Dembinszkyt Szegeden újból kinevezte, még pedig úgy, hogy Dembinszky legyen a fővezér és Mészáros a segédje. Mikor aztán Szőregh mellett vereséget szenvedtek, kimenekültek az országból. Az emigráczióban sok hányattatás és szenvedés után halt meg Teleki Sándor gróf anyósának, lady Langdalenak birtokán. Az eyvoodi kertben temették el. Czikkei a M. Gazdában, a Budapesti Divatlapban jelentek meg.
Munkái: Huszárok kézi könyvecskéje. Pest, 1849. – Eszmék és jellemrajzok az 1848–49-iki forradalom eseményei és szereplőiről. Közrebocsájtja Szokoly Víktor. Pest, 1875. – Mészáros Lázár élettörténete, külföldi levelezései, emlékiratai. Az eredeti kézíratokból közrebocsátja Szokoly Viktor. U. ott, 1866–67. – Eredeti kézirata a M. N. Múzeumban. 8-rét, 87 levél. Emlékiratainak kézíratát Szokoly a M. Tud. Akadémiának ajándékozta.
