Nemesi fölkelés szervezése.
167Nemesi fölkelés szervezése.
Bács vármegye alig egy hónappal a szeptember 11-én hozott országos végzés után, október 10-én Baján gyűlt egybe, hogy a vármegye részéről adandó hadisegély ügyében határozzon. A közgyűlésen elhatározta a vármegye, hogy a nemesség személyesen kel fel és száll táborba. A birtokos nemesség a személyes felkelésen kívül minden nádori porta után egy-egy fegyveres lovast állít ki teljes felszereléssel, a saját költségén. Végül a vármegye közönsége 274 1/2 nádori portája után egyenkint 4 1/2 gyalogost állít ki. Ez az utóbbi határozat azonban módosítást nyert. Miután ugyanis az országgyűlés a portális gyalogság számát 21.622 főben állapította meg, Bács vármegye 244 gyalogos katonát állított ki. (Hadi tört. Közl. 1897. 213.)
A vármegyei felkelt nemesség tisztikara a következőleg alakult meg: kapitány: Csupor Ádám, hadnagy: Heyl Ignácz, zászlótartó: Pavianovics Mihály ifj., biztos: Bogdányi Nándor megyei főbiztos. A megyei gyaloghad tisztikarát pedig a következőleg alakították meg: kapitány: id. Kereskényi György szolgabíró, hadnagy: báró Bernyákovics Simon vármegyei csendbiztos, zászlótartó: Gyárfás Ferencz megyei csendbiztos. A felkelt nemesség felszerelése és kiállítása 1741-ik év végén még nem volt készen s így a nemesség elindítása iránti intézkedések is késtek.
A vármegye ekkor sűrű összeköttetésben állott gróf Károlyi Sándorral, a ki a tiszántúli felkelt nemesség szervezésével volt megbízva, a ki nagy buzgalommal és odaadással teljesítette feladatát; a ki minden tekintetben kitűnő szervező erőnek bizonyult s a legnagyobb erélylyel vette kezébe a felkelés ügyét. Károlyi Sándor és báró Haller Sámuel sürgetései következtében a vármegye 1742-ik év február elején Bajára tűzte ki a gyülekezés helyét, de mivel a felszerelés igen lassan folyt, csak a június 21-én tartott megyegyűlésig készültek el annyira, hogy elindításuk iránt intézkedni lehetett.
A felkelt nemesség végre június 28-án gyűlt össze Baján, honnan az ünnepi mise és a szabályszerű hadiszemle után Pozsonyba indult. A vármegye nemessége Bihar, Zaránd, Arad, Békés, Csanád és Csongrád vármegyék felkelt nemességével alkotott egy ezredet, melynek ezredesévé gróf Haller Istvánt, alezredesévé Andrássy Mihályt, őrnagyává Dráveczky Lászlót vagy Dobozy Mihályt jelölték ki. A tiszántúli ezred részt vett a sziléziai hadjáratban és hosszabb ideig volt Morvában is állomáson, hol Dráveczky László parancsnoksága alatt Kremsir, Olmütz és Hoff városoknál működött, mely alkalommal számos poroszt ejtett foglyul, majd a Prágánál kirohanó francziákat is visszaverte.
