Gróf Csáky Miklós beiktatása.
162Gróf Csáky Miklós beiktatása.
Patachich Gábor kalocsai érseknek 1745 deczember 5-én bekövetkezett halálával, közel másfél éven át üresen állott Bács vármegye főispáni széke. Midőn Mária Terézia királynő 1747 május 31-én gróf Csáky Miklós kalocsai érseket nevezte ki Bács vármegye főispánjává és midőn erről a vármegye értesült, szeptember 4-én Baján tartott közgyűlésében elhatározta, hogy az új főispán beiktatását, elődének székfoglalójához képest, ünnepélyesen fogja rendezni. A vármegye már e közgyűlést megelőzőleg Szentgyörgyvölgyi Csupor József Ádám alispánt, Miskolczy István főjegyzőt, Tajnay Mihály és Latinovits Péter táblabírákat küldte Pestre, hogy az új főispánt üdvözöljék és hódolatuk jeléül egy hatosfogatot ajánljanak fel neki. A főispán beiktatására gróf Esterházy Ferencz borsodi főispánt küldték ki királyi biztosul, a ki a beiktatás napjáúl október 8-ikát tűzte ki. Az ünnepi lakomához szükséges élelmiszerek beszerzése czéljából Pruzsinszky Ferencz főadószedőt és Baranyay Miklós esküdtet küldték ki, míg a vármegye által felajánlott hat fekete ló vásárlásával Vermes László szolgabírót bízták meg.
Október 8-ikán fényes ünnepre ébredt Baja városa. Az előkelőségek közül a beiktatásra eljöttek: báró Orczy István, a bajai uradalom örökös ura, Kiss József kalocsai kanonok, Csernovich János alezredes, a futaki uradalom birtokosa, Miskolczy István főjegyző, Tajnay Mihály, Latinovits Péter, Pavianovich Mihály táblabírák, azonkívül Pest, Baranya és Tolna vármegyék követei. A díszőrséget ez alkalommal 224 katona, 166 lovas és 20 nagyobbrészt kamarai uradalmi pandúr alkotta.
A nemesség az alispán szállásán összegyülekezvén, Kereskényi György főszolgabíró vezetése alatt bandérium ment a főispánért és a királyi biztosért. A vármegye zászlaját Csejthey Antal tartotta, tőle jobbra Vermes László szolgabíró, balra Baranyay Miklós haladt kivont karddal. A királyi biztost szállásáról a ferenczrendűek templomába kísérték, az ünnepélyes isteni tisztelet után pedig kezdetét vette a beiktató közgyűlés. Az alispán megnyitja a gyűlést, a vármegye küldöttségeket választ, hogy a királyi biztost és a szomszéd vármegyék követeit meghívják a közgyűlésre. A mozsárdurrogatás közben belépő királyi biztost Hedri Boldizsár kalocsai éneklőkanonok üdvözli. Ezután egy másik küldöttség megy az új főispánért, a kit, megjelenvén, a királyi biztos ünnepi beszéd kíséretében beiktatott méltóságába. Az új főispánt a vármegye közönsége nevében a főjegyző üdvözli, majd felhangzik a közgyűlés tagjai ajkáról a lelkes vivát, melyet mozsárdurrogatás és czigányzene követ. A közgyűlés után a főispán kíséretével ismét a templomba megy hálaadó istenitiszteletre, melynek végével az egybegyűltek ünnepi lakomához ülnek. Csak a harmadik napon, október 10-én értek véget az ünnepségek, melyeknek költségei 1663 forint 41 1/2 denárra rúgtak. (Évkönyv 1907. évf. II. füzet.)
