Bodrog vm. újabb fölélesztése.
Bodrog vm. újabb fölélesztése.
III. Károly király, a ki alig néhány nappal a bizottsági munkálatok befejezte előtt, Bács vármegyét, habár megnyirbált területtel, visszaállította, júl. 11-én adott válaszában a rendek kérelmét méltányosnak találta, de annak teljesítése, úgymond a leirat, sok nehézségbe ütközik, mert katonai és politikai érdekeken kívül jelentékeny akadályul szolgál az a körülmény, hogy az újra alakítandó Bács és Bodrog vármegyék határait megállapítani nem lehet. A tiszai Határőrvidék tehát még továbra is a vármegye joghatóságától független területet alkotott. A rendek előterjesztésének azonban mégis lett annyi eredménye, hogy a pestis miatt az 1712. évben megszakított országgyűlésnek 1714 szept. havától 1715 június 15-ig terjedő végszakában, a m. kir. udvari kanczellária javaslatára, III. Károly király Bodrog vármegyét is felélesztette. Ez az intézkedés azonban az alsó Duna–Tisza közén az állapotokat még zavarosabbá tette s közel két évtizeden át tartó bonyodalmak szülőoka lett.
146Az állandó katonaság eltartására kivetendő új adók a közterhek igazságosabb felosztását tették szükségessé, melyek az ország gazdasági és népességi viszonyainak ismeretét követelték. Különösen a törökök által visszafoglalt terület teljesen ismeretlen volt a közteherviselés szempontjából. A török hódoltság megszűnte után Bács-Bodrog vármegye területén 1699-ben volt ugyan egy összeírás, de ennek adatai elveszítették értéküket, mert a szabadságharcz teljesen felforgatta az itteni viszonyokat. Az országgyűlés még 1715-ben hozta meg az összeírást elrendelő törvényt, melyet még ebben az évben foganatosítottak. Mielőtt azonban ennek előadásához fognánk, lássuk, minő bonyodalmakat okozott Bodrog vármegye felélesztése.
