Az 1795. évi pestis. A Ferencz-csatorna.
Az 1795. évi pestis. A Ferencz-csatorna.
Az önkényuralom mellett, mely szellemi téren minden szabad mozgást kárhoztatott, az 1795. év őszén kitört pestis-ragály következtében a közlekedést is megszorították úgy, hogy a vármegye jóformán el volt zárva a külvilágtól. Hogy a Szerémségben kitört pestis á.t ne csapjon a Dunán, Futaktól Újvidékig katonai kordont vontak, Futak mellett Begecsnél őrállomás keletkezett s csak ezen át volt a közlekedés megengedve. E válságos években a kereskedelem szempontjából rendkívül fontos alkotás volt: a Dunát és a Tiszát összekötő Ferencz-csatorna, melynek tervét Kiss Gábor mérnökkari őrnagy készítette testvérével, Kiss József kamarai mérnökkel egyetemben. Ők hívták fel 1793-ban a vármegye közönségét a csatorna megalkotására, mely czélból részvénytársaságot igyekeztek alakítani. 1793-ban „Királyi Magyar Hajózási Társaság” néven meg is alakult a részvénytársulat, mely 25 évre nyervén szabadalmat, a munkálatokat még ebben az évben, katonai erők felhasználása mellett megkezdték. Mivel azonban a kitört franczia háborúk miatt a katonaságra szükség volt, 1794-től kezdve leginkább rabokkal dolgoztattak. 1794 július 19-én Új-Verbásznál le is tették az alapkövet. Az 1797 október 17-én kötött campoformioi béke után ismét katonai erő állván rendelkezésre, a munkálatok ismét nagyobb lendületet nyertek. A csatorna 1801-ben készült el s a következő évben adták át a hajóforgalomnak.
