Erdőbirtokok leirása.
Erdőbirtokok leirása.
A vármegye első erdőbirtokosa: a magyar állam, melynek bácskai erdőbirtoka 33.469˙2 kat. hold, ebből erdősült 18.668˙4, tisztás 2623˙3, erdőhöz tartozó egyéb termékeny terület 3982˙4 és terméketlen 8195˙1 kat, hold (útak, Duna és egyéb vizek területe). Az erdők területéből 10.244˙7 kat. hold lapályi tölgyerdő, míg 23.224˙5 kat. hold jobbára ártéri, részben ármentesített, lágy lombfa-erdő. Állami erdőbirtokként a m. kir. erdőtisztek kezelése alatt áll. A gazdaság vezetését az Apatinban székelő m. kir. erdőhivatal intézi. A hivatal főnöke egy m. kir. erdőtanácsos, a középpontban van még a mellérendelt erdőrendezőség, számvevőség és pénztár, a megfelelő segédszemélyzettel. A birtok külső kezelését négy m. kir. erdőgondnokság látja el, a szükséges altiszti és védőszemélyzettel együtt. Az erdőgondnokságok székhelyei, melyeknek élén egy-egy m. kir. erdőtiszt áll, Apatin, Bezdán, Doroszló és Palánka. Az erdőgondnokságokhoz tartozó erdőbirtok területe 4.400 és 11.600 kat. hold között változik. Mint állami birtok, rendszeres gazdasági üzemterv szerint kezelendő. Az üzemtervektől eltérőleg 3156˙1 kat. hold lágy lomberdőt és 68331 kat. hold lapályi tölgyerdőt, összesen 9989˙2 kat. hold erdőterületet telepítési czélokra üzemen kívül helyeztek és tarolás után, a mezőgazdasági mívelési ágnak adták át. A fennmaradó területből 2865˙03 kat. hold 100 éves vágásfordulóban szálerdő-gazdaságra van berendezve, 4840 kat. hold pedig középerdőgazdaságra olyképen, hogy a főfát (tölgy) 100 éves, az alfát (a lágy fák) 25 éves vágásforduló szerint kezelik. Végül 26.393˙77 kat. holdat 25 éves vágásfordulóra berendezett sarjerdőgazdaságban kezelnek. Minthogy a birtok már régóta rendszeres kezelés alatt áll, a megkívánható korfokozatok képviselve vannak.
A lágy lombfa erdők kihasználási módja a tarvágás, úgy azonban, hogy a tölgyeket 80 éves korukig fenntartják. A felújítást felerészben természetes sarjadzás, felerészben dugványozás útján tervezik, de ha a tuskók az árvíz alatt megvakulnak, teljes dugványozás teljesítendő. A lágy lomberdőkből 90–95% tűzifát és 5–10% haszonfát lehet kitermelni és értékesíteni.
Átlagban az állományok 0˙7 része kocsányos tölgy, 0˙2 része cser, 0˙1 része pedig gyertyán, szil és juhar. A korfokozatok átlagosan az egész területen 0˙6, részben 70–100 évesek, 0˙4 részben 1–60 évesek. A kihasználás módja tarvágás, 3–5 évi mezőgazdasági közöttes használattal, ezután makkvetés és ennek hézagait 427csemeteültetéssel pótolják ki. A tölgyerdők főhasználati fatömegének 50–60%-a épületi és műfa, 40–50%-a tűzifa; ebben 8–10% mezőgazdasági, kisebbméretű szerszámfa is bent foglaltatik. A kihasználásra kerülő fatömegek értékesítése eddig terület szerint történt, nyilvános árverésen. Az 1906-ik évben azonban már némely területet házilag termeltek ki. 1905-ben és 1906-ban eladtak 89 kat. hold keményfa-erdőt és befolyt összesen 214,102 K; holdanként átlag 2405 K. 64 f. esik. A fenntemlített két év alatt eladtak 1056 kat. hold lágyfaerdőt; összesen befolyt 428.112 korona, ebből kat. holdanként 405 K. 40 f. esik. A hulladékfa értékesítése és az előhasználati fatömegek eladása apró tételekben, bárczák útján történik. A környékbeli lakosság így olcsón jut tűzi és mezőgazdasági fához. A legeltetést és a fűhasználatot nagyobb területeken évenkénti szerződés, a kisebb terjedelmű részeken pedig bárczázás útján értékesítik.
Jelentékeny jövedelem folyik még be a mezőgazdasági közöttes használatok után is. S hogy ha még számbavesszük a kisebb mellékhasználatokat is, az erdőgazdaság évenként és holdanként való jövedelmezősége alig áll a mezőgazdasági évi hozadékok mögött. Ha egy kicsit előretekintünk, máris látjuk az óriási tölgyfa-hiányt, így a dunamenti tölgyeseknek a kiirtása nagyon közel áll a nemzeti vagyon értékének szándékos csökkentéséhez. Ezzel szemben egyedül a telepített magyarság megerősödése nyújtana némi kárpótlást, de ennek bekövetkezése még a jövő titka.
Bárczázás útján eladott erdei termékek áraiból egynéhány adatot tájékozás czéljából közlünk: Tölgy műfa köbmétere 12–50 K. Tölgy-szerszámfa 8–10 K. Kemény hasábfa 3˙50–5˙50 K. Lágy hasábfa 1˙80–2˙00 K. Kemény dorongfa 2˙70–3˙70 K. Lágy dorongfa 1˙10–1˙30 K. Kemény tuskófa 1˙50 K. Lágy tuskófa 0.50 K. Selejtes keményfa 2˙30–2˙90 K. Selejtes lágyfa köbmétere 0˙70–0˙90 K. Hulladékfa egy 2-fogatú kocsival 1˙20 K. Tüzelő-rőzse 30 cm. kévéje 4 fill. 1 mmázsa nemes fűvessző 0˙30–4˙00 K.
A felújítások mikénti végrehajtásáról már föntebb lévén szó, itt még csak azt jegyezzük meg, hogy az évi felújítandó terület 580–650 kat. holdnyi határok között mozog. Felemlítendő még, hogy a pótlások foganatosítására szükséges csemeték megfelelő mennyiségben mindig készletben vannak. Az erdőhivatal kezelésében van még egy 115 kat. hold területű eperfacsemetekert és suhángiskola, melyből évente nagymennyiségű facsemetét küldenek az ország minden tájékára. Az állami gazdaság nemcsak területre első, de minden tekintetben magán viseli a tudás és lelkiismeretes kezelés bélyegét.
Kiterjedésre nézve a vármegye második erdőbirtoka Szabadka szab. kir. városé. Összes területe 13247 kat. hold. Ebből rendszeres, tervszerű kezelés alatt áll 10469˙62 kat. hold, míg 2777˙38 kat. holdat immunis szőlők telepítésére. rezerváltak. Az egész terület, 40 kat. hold kivételével, feltétlen erdőtalajon – futóhomokon – álló erdő. Az erdők meglehetős nagy testekben, a városi legelőkön keresztül húzódó, ÉNy.–DK irányt követő, széles homokhátakon, terülnek el. Az 1896. évig a város saját erdőtisztjével kezeltette az erdőket, de azóta szerződéses alapon, állami kezelésbe vették át. Az erdőket kezelő m. kir. jár. erdőgondnokság a szegedi m. kir. állami erdőhivatal kerületéhez tartozik.
Az állami kezelésbe való átvétel évében 1796˙38 k. h. ákáczos volt található, mely terület, egy-két vágás kivételével, mind 20–32 éves korú volt, úgy hogy az 5–20, tehát 15 évi korfokozat teljesen hiányzott. Az 5056˙52 kat. hold kiterjedésű nyárasban a megkívánható korfokok megvoltak a hátralévő területből 2920˙52 kat. hold tisztás volt, 696˙20 kat. hold pedig erdőhöz tartozó egyéb terület. Az ákáczosok mind jó karban vannak, de bizony a nyárerdők, egy-két jobb csoport kivételével, tizedekben alig kifejezhető záródású, elvénült, csúcsszáraz, pusztuló erdőroncsok. A birtokot, 30 éves vágásforduló alapúl vétele mellett, 1904-ben újból sarjerdő-gazdaságra rendezték be. A gazdaság főczélja az elvénült nyárosoknak, melyek úgyis növedék-vesztességgel állanak, a mellettük elterülő tisztásokkal egyidejűleg való sürgős beerdősítése, hogy ezzel a talajt hasznothajtóvá tegyék. Az állami kezelés, a viszonyok engedte módon, iparkodott e feladatának megfelelni, mert 1896 óta mostanáig 4154˙28 kat. hold új erdőt telepített mesterséges úton, csemeteültetéssel, úgy hogy a város ez idő szerint 5950 kat. hold ákáczerdővel rendelkezik.
Az erdősítés két évi mezőgazdasági közöttes használat útján eszközölt talaj előkészítés után történik, 2–2 méteres kötelékben, csemete-ültetés útján, 428melynek hézagait a második és harmadik évben erőteljes csemetékkel pótolják. A magasabb fekvésű homokot ákácz, az alacsonyabbat nyár, nyír és fűz-félékkel, a humozus barnás laposokat kocsányos tölgy, szil és amerikai kőris-csemetékkel, míg a sovány kifúvásokat feketefenyő-csemetével erdősítik. Nagy átlagban az elegyarány: 80% ákácz, 10% nyár, fűz és nyir, 4% tölgy, szil stb., 6% fekete fenyő. Az erdősítést követő két évben a sorközöket még kapás növények termesztésére használják, de évenként két ízben a csemetesorokat is megmívelik. Az erdősítés normális időkben kitűnően sikerül, de olyan száraz években, mint a milyenek 1905 óta uralkodnak, sikerrel dicsekedni nem lehet. Ez idő szerint évenként mintegy 400 kat. hold erdőt telepítenek újból mesterséges úton, az ott mívelés alatt álló, 15 kat. hold kiterjedésű kertekben nevelt csemetékkel. A kert fenntartására és erdősítésére szolgáló költség évenként átlag 14,000 K.
A kormányhatóságilag jóváhagyott gazdasági tervek értelmében évenként mintegy 75 kat. hold ákáczos és 200–280 kat. hold nyáras kerül kihasználás alá. A vágások a szó szoros értelmében teljesen házi kezelésben vannak. A favágást, valamint a termelt anyagok szállítását az ottani lakosok eszközlik. Az értékesebb faválasztékokat a város szélén lévő két városi faraktárba szállítják be, míg a rőzse és az egyéb, kevésbbé értékes faanyag, az erdei rakodókon vár vevőre. Az eladás a tűzifánál erdei ölenként (4 m3) való nyilvános árverés útján történik; a szerszámfa szabott árak szerint, szabad kézből. A rőzse 250 kévés kazlakban. Hasított szőlőkarókat egy vagy félezrenként bocsátanak árúba. A termelési és egyéb költségeket, a m. kir. erdőgondnokság utalványozására, a városi pénztár fizeti. Az 1908. évben elért árak a következők: Ákácz-szerszámfa 10 cm. középátmérőtől felfelé és szép egyenes rudak 6 cm-től, kéreggel mérve köbméterenként 30 K, ákáczhasáb köbméterenként 10 K. 30 f, nyárhasáb 3 K 50 f, ákáczdorong 7 K 65 f, nyárdorong 3 K 25 f, ákáczágfa 5 K 71 f, nyárágfa 2 K 37 f, ákáczrőzse kévénként 8˙5 fillér, nyárrőzse 6˙2 fillér; 1000 drb. 180 cm-es hasított, hegyezett ákáczszőlőkaró 70 K.
1908-ban raktáron volt: 4880 m3 keménytűzifa, 14,673 m3 lágy tűzifa, 237˙960 kéve rőzse 866˙8 m3 ákáczszerszámfa, mely összesen 13287 drbot tartalmazott.
Mint látjuk, a város, mint tulajdonos, nagy anyagi áldozattal iparkodik helyrepótolni a mulasztást és megfeszített szorgalommal teszi jövedelmezővé a parlagon heverő kopár homokbuczkákat. Mint a fentebbi egységárakból látható, a fáradozás nem épen jutalom nélküli, mert tisztán az ákáczos állományokat véve számításba – annak ellenére, hogy a középső korfokozat, mely tömeges előhasználati fatömeget ád, hiányzik – mégis holdanként és évenként átlag 11 kor. a tiszta jövedelem.
Az apatini állami erdők részletes leírásában az ártéri lágy lombfaerdőkről és a lapályi tölgyesekről nyújtottunk képet, míg a szabadkai erdőknél a futóhomoki gazdálkodást kívántuk szemlélhetővé tenni. Így a vármegyei erdők három tipusa szemünk előtt áll, tehát a többi apróbb gazdasággal részletesen nem foglalkozunk, csupán tipusok szerint csoportosítjuk őket.
Kisszállás és Jánoshalmi uradalom. 7161 kat. hold. Futóhomoki típus, egyes tölgycsoportokkal. A vágásforduló 30 éves. Évi termelés 2000 m3 ákácz és 4–5000 m3 nyárfa. Szerszámfa ára m3-ként 20 K, ákácz tűzifa m3-ként 7–8 K, nyár m3-ként 4 K. Évi mesterséges erdősítés 40 kat. hold, ákáczcsemetékkel.
Futaki uradalom. 2645 kat. hold lapályi tölgyes. 70% kocsányos tölgy, 25% cser, 5% szil, 120 éves vágásforduló mellett évi vágástér 22 kat. hold, átlagos hozam kat. holdanként 31 m3 műfa, 148 m3 tűzifa. Fogyasztás Futakon és vidékén. A kemény műfa m3-e 16–36 K kemény tűzifa m3-e 5–7 K. A felújítás szlavóniai tölgymakkvetés útján történik, még pedig 3–6 évi vágástér egyszerre, mert a fő-vad-állomány miatt a felújítás csakis sodronykerítés védelme mellett sikerül. 972˙3 kat. hold ártéri erdő. Fanemei fűz és nyár, 30 éves vágásfordulóval. Évi hozam-terület 32 hold. Átlagos hozama holdanként 6 m3 lágy szerszámfa és 128 m3 tűzifa. A lágy szerszámfa ára m3-ként 8 K. Puha tűzifa m3-ként 3–4 K. A galy és tuskófát saját szükségletre használják fel (4000 m3 és 150 m3 szerszámfa). A felújítás sarjak útján történik, a hézagokat dugványozással pótolják.
A kalocsai érsekség erdőbirtoka. Bácsban 6190˙01 kat. hold, állománya 70% kőris, 30% szil, 50 éves vágásfordulóra berendezett keményfa sarjerdő. Kéles pusztán 951˙26 kat. hold. kötöttebb talajú homoki erdő, faállománya 42912% ákácz, 88% nyár, Józsefházi pusztán 1518˙60 kat. hold, állománya 91 ákácz, 9% nyár, a két utóbbi birtok 30 éves vágásfordulóra berendezett, homoki sarjerdő. A kalocsai érseki erdőket a Kalocsán székelő érseki erdőhivatal kezeli, a bács-bodrogi és pestvármegyei erdőket az erdőmesteren kívül, 4 szakképzett erdőtiszt kezeli, a megfelelő számú és képzettségű védszemélyzettel.
A karlóczai patriárka erdőbirtoka. 825˙88 kat. hold, állománya fűz, nyár, szil. 30 éves vágásfordulóra berendezett sarjerdő.
Az 1898. évi XIX. t.-cz. alapján a vármegye területén lévő községi, úrbéres, közbirtokossági és kisebb egyházi erdők, valamint Újvidék, Baja és Zenta város erdői, állami kezelés alatt állanak. Az újvidéki m. kir. állami erdőhivatal ellenőrzése alatt a kezelést az újvidéki m. kir. áll. erdőgondnokság teljesíti, a megfelelő védszemélyzettel.
Újvidék szab. kir. város erdői: 1) 386˙08 kat. hold tölgy, szil, kőris szálerdő, 80 éves vágásfordulóval. 2) 428˙26 kat. hold tölgy, szil, kőris-sarjerdő, 20 éves vágásfordulóval. 3) 301˙30 kat. hold fűz, nyár-sarjerdő, 20 éves vágásfordulóval. 4) 12˙03 kat. hold epres, szálalás alatt. 5) 12˙43 kat. hold nemes fűztelepe, egyéves metszés alatt.
Baja város 12 kat. holdas futóhomoki ákáczosa, 6 éves vágásfordulóval.
Zenta város 544˙20 hat. holdas, áradmánytalaji erdeje, 80 éves szálerdő üzemben.
Magyarkanizsa város 358˙47 kat. holdas erdeje, állománya tölgy, kőris, fűz és nyár, 80 éves szálerdő üzemben. 141˙53 kat. hold fűzese, 4 éves nyesőüzemben.
Ada község 108˙4 kat. holdas erdeje, tölgy, fűz nyár, 60 éves szálerdőüzem.
Mohol község 206˙2 kat. holdas fűz és nyár erdeje, 40 éves szálerdőüzem.
Bácsszentiván közbirtokosságának kocsányos tölgyerdeje, 80 éves szálerdő üzemben.
A többi, állami kezelés alatt álló, kisebb területű községi és egyházi birtokok mind jelentéktelen területek és alacsony, jobbára 20 éves vágásfordulóra vannak berendezve. Minthogy fatermésük még a tulajdonosok faszükségletét sem elégíti ki, egyenként fel sem soroljuk őket. Terület szerint pedig a birtokviszonyoknál már előfordultak. Mivel a magántulajdonban lévő kisebb erdőknek erdőgazdasági jelentősége szintén alárendeltebb szerepet játszik, bővebben itt nem foglalkozunk velük.
