Regőcze.
Regőcze.
Regőcze, a mongoljárás előtt Reg-Szent-Márton néven plébánia és a hay-szent-lőrinczi káptalan birtoka volt. A mai község melletti Klisza nevű dombon 1768-ban temploma romjai még megvoltak s itt XII. századbeli pénzeket is találtak. Plébániáját ezután már nem említik. Földesura és kegyura 1801 óta a Rigiczai Kovács család, a mely a német telepeseket hozta ide. A kegyúr az ideiglenes imaház helyébe 1817-ben templomot építtetett, a melyet 1878-ban restauráltak. Miután a kegyúri alap a templom restaurálására nem volt elég erős, azt az érseki hatóság eszközöltette, minek következtében a kegyúri jog is kérdésessé vált. A birtokos család Haynald Lajos érsekkel 1880-ban 1930. sz. a. egyezséget kötött, mely szerint a plébános bemutatását ezentúl a Kovács család az érseki hatósággal felváltva fogja gyakorolni hármas érseki jelölés mellett s a kegyúri 325terheket is felerészben fogják viselni. A plébániát 1804-ben szervezték, 1820-ig adminisztratúra volt. Anyakönyvei 1804-től vannak. A hívek száma 1804-ben 875, 1908-ban 3450. Adminisztrátorok: 1804-06 Höltzer András, 1807–13 Hubáczy Pál, 1814–19 Bosnyák Miklós. Plébánosok: 1820–52 Schirel János, 1853–57 Auth György, 1858–80 Sámuel Ferencz, 1881-től Maison Mihály.
