Küllőd.
Küllőd.
Küllőd. 1526 előtti plébániáját Herczeg Rafael érsek említi 1453. évi levelében. A plébánia területén 1526-ig Szent Ferencz rendű kolostor volt, a mely a küllődi békevárban állott. Ibrissimovics püspök 1649-ben Kolluton, a mely névre Küllődöt változtatták lakosai, 20 kath. bunyevácz családot talált. 1626 előtti templomának falai 1754-ben még állottak. Körülötte volt ez időben a temető. 1724-től vesszőből font viskó szolgált imaházúl, 1754-ben Jagodits Imre, akkori adminisztrátor az 1526 előtti templomot, melynek falai még épen állottak, ismét restauráltatta s fatoronynyal látta el. E templom 1825-ig volt használatban, midőn a kincstár, mint kegyúr, azt kibővíttette. A lelkészkedést a török idő alatt és azután is 1748-ig a bajai ferencziek végezték. 1749–54-ig Szántova filiálisa, 1754–66-ig pedig Béreg filiálisa volt. A béregi káplán végezte a lelkészi teendőket, s Kolluthon lakott, mint helyi káplán. 1762-ben filiálták s adminisztratura lett, 1772-től van rendes plébánosa. Anyakönyveit 1754-től vezetik. A hívek száma 1781-ben 1397, 1908-ban 2748. Helyi káplánok: 1754–55 Jagodits István, 1755–57 Polyák Márton, 1757–58 Haller Péter, 1761-ig Szloboda Mátyás. Adminisztrátor: 1762–72-ig Szloboda Mátyás. Plébánosok: 1772–82 Prucker Ádám, 1782–89 Sétáló Gábor, 1791–1810 Pauli György, 1811–16 Wolff Lukács, 1817–37 Szuhányi Ferencz, 1838–52 Udovicsics Miklós, 1853–60 Simonovics József, 1861–78 Barakovics Ferencz, 1879–81 Breinfolk Mihály, 1882–98 Brihacsek János, 1899–1903 Reiheld Károly, 1904-től Stelzer András.
