Herczegszántó.
Herczegszántó.
Herczegszántó. Szántó néven már Szent István korában kápolnája s így 324lelkésze is volt. Szent István Szántót kápolnájával együtt a veszprémvölgyi apáczáknak adományozta. Plébánosát 1453-ban Herczeg Rafael érsek említi egy levelében. A szerbek elköltözése után 1649-ben már bunyeváczok lakják, a mely évben Ibrissimovics Marin belgrádi püspök itt bérmált. A lelkészkedést a török idő alatt a ferenczrendűek végezték, 1526 előtti templomát a hívek a török kormány engedelmével restaurálták s még a török idő után is 1752-ig használták. Mária Mennybemenetele czímére volt felszentelve. Mostani templomát a kincstár mint kegyúr építtette 1752-ben 30×14 m térfogattal szintén Mária Menybemenetele tiszteletére. Plébániáját 1715-ben szervezték Béreg és Kolluth filiálisokkal; 1748-ig P. Slosits Szerafin adminisztrálta mint helyi káplán, 1749-től rendes plébánosa van. Anyakönyvei 1715-től vannak. Ma filiálisa Rasztina, az 1526 után eltűnt Haraszti plébánia. A hívek száma 1781-ben 1714, 1908-ban 2273. Plébánosai: 1749–51 Norich Imre, 1752–62 Szikora János, 1763–71 Jagotits István, 1772–79 Tamási György, 1780–99 Piukovics János, 1800–1823 Darásy Antal, 1824–42 Zombory János, 1843–60 Orlovácz József, 1861–85 Jerkovics Károly, 1887–92 Holecskay János, 1893–96 Bátory János, 1897-től Czár András.
