Gara.
Gara.
Gara már III. Endre király idejében plébánia volt, a ki Garát „cum ecclesia”, tehát a hozzátartozó kegyúri joggal együtt Keme fia Kelemen és Poch fia Mihálynak adományozta. Szomszédságában feküdt az 1526 után eltűnt Aranyán plébánia. Első temploma vályogból volt, nádfedéllel. Mostani templomát Grassalkovich herczeg építtette 1780-ban Szent László tiszteletére 34×14 m terjedelemmel. Földesura és kegyura 1750-től Grassalkovich herczeg volt. 1871-ben a község megváltotta s a birtokkal a kegyúri jogot is átvette, melyet ő felsége 1877-ben 3843. sz. a. hivatalosan is a hitközségre ruházott. Az autonóm hitközség megválasztott képviselői útján hármas érseki jelölés mellett gyakorolja a plébánosválasztást. A lelkészkedést a török idő alatt a bajai ferencziek végezték, 1735-ig szintén a bajai illír plébánia filiálisa. Plébániáját 1735-ben szervezték, 1804-ig csak mint adminisztratúrát töltötték be. Anyakönyvei 1735-től kezdve vannak. A hívek száma 1781-ben 1149, 1908-ban 4130. Adminisztrátorok: 1735–38 Knezovits Antal, 1738–48 Pasztorcsics Miklós, 1748 Norsich Imre, 1754–57 Miatovics György, 1758–73 Haller Péter, 1774–82 Ikotits Bazil, 1782–90 Herczeg Antal, 1791–1800 Szentivánszky Maximilián, 1801–03 Miletics Márton. Plébánosok: 1804–47 Simonyi Elek, 1848–63 Kirschbaum András, 1864–74 Fontányi Alajos, 1875–77 Mezey Ignácz, 1878–1906 Ribovicz András. 1807-től Baszler István.
